Hangolódjunk

A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.

Képtalálat a következőre: „pünkösd”

A húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Az ünnepet sávuótnak, a “hetek ünnepének” nevezik, mert hétszer hét nappal pészah után ünneplik.

A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.

Képtalálat a következőre: „pünkösd”

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban – 1993 óta Magyarországon is – munkaszüneti nap.

A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát – uralkodásának rövid idejére utal a “pünkösdi királyság” kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.

Képtalálat a következőre: „csíksomlyói búcsú”

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól is.

Forrás: https://mult-kor.hu/mirol-szol-punkosd-unnepe-20150524

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Könyvajánló

Egy 20. századi nagy klasszikust ajánlunk erre a hétre. Izgalmas, lebilincselő és nagyon is aktuális olvasmány.

Aldous Huxley Szép új világáról van szó, amiből száműzték a művészetet, a hitet, az önmagáért való tudást, hogy az emberek a fennálló rendnek engedelmeskedve éljék gondolatoktól és gondoktól mentes életüket. Ebben a világban mindenki a kasztjának megfelelő feladatot végzi, persze kérdések nélkül. És, ha valakinek ez nem lenne természetes, akkor a szóma nevű szer segít ebben, eltünteti az egyéniséget, eltünteti az önálló gondolatokat, vigyázva, hogy a rend által felépített rendszer ne sérüljön.

Képtalálat a következőre: „huxley szép új világ”

Képzeljünk el egy világot, ahol a társadalom a tudománynak, egészen pontosan az irányított mesterséges megtermékenyítésnek köszönhetően előre meghatározott kasztokra bomlik. E kasztok pedig hipnoszuggesztió révén beléjük ültetett erkölcsi rendjüknek köszönhetően szinte sohasem lázadnak a fennálló rend ellen, amennyiben mégis megtennék, a szóma nevű (a szanszkirtok szent italának elnevezését idéző) tökéletes drog mámora pillanatok alatt visszazökkenti őket a látszatra cseppet sem sivár mindennapokba.

 

Képzeljünk el egy világot, ahol minden a fogyasztás körül forog, ahol a régi nem megbecsülendő, különösen, ha szép, ahol kizárólag a legújabb a divat. Egy olyan világot, ahol a monogám kapcsolatok helyett a promiszkuitás számít dicséretesnek, ahol a halálig fiatal, tökéletesen karbantartott test kultusza előbbre valónak tekinthető a szelleménél. Olyannyira, hogy még a legkiválóbb elmék sem találnak tehetségükhöz méltó témát műveikhez. A kifogástalanság és egészség posványa ez, amit legfeljebb az kavar fel, ha valaki valamiért nem képes teljes szívvel beilleszkedni ebbe az egyensúlyából kibillenthetetlen rendszerbe.

Bővebben: http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/o/cikk/2007-06-10+00%3A00%3A00/aldous-huxley-szep-uj-vilag

Jó olvasást kívánunk!

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában