18. heti Könyvajánló – A tánc világnapja

Április 29. – A tánc világnapja

 

1982-ben az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézete részeként működő Nemzetközi Tánctanács megalkotta a Tánc Világnapját, melyet minden évben április 29-én ünnepelnek.

Az 1727-ben ezen a napon született Jean-Georges Noverre, a “Balett Shakespeare-jeként” ismertté vált táncos-koreográfus tiszteletére választották ezt a napot.

 

 

Noverre alkotta meg elsőként a mai értelemben vett színpadi táncjátékot, ő helyezte vissza a tánc oltárára a mimikát és a taglejtést e minden reflexek ősét s ezzel elindította azt a fejlődést, ami a modern táncművészet kialakulásához vezetett.

 

 

 

Jean-Georges Noverre

(1727-1810) francia táncvirtuóz, balettmester, koreográfus és táncelméleti író , aki a balett Shakespeare-jeként vált ismertté, de úgy is szokták őt emlegetni, mint a balett nagypapája. Munkásságával lefektette a balett legfontosabb alapelveit, szabályait, melyek napjainkig is érvényben vannak.

Párizsban látta meg a napvilágot. Pályája tipikusan felvilágosult művészpálya volt. Munkássága a francia felvilágosodáshoz és forradalomhoz hasonló fordulatot jelentett a tánc és a balett világában. Máig ható elismertségét életének fő műve, a Levelek a táncról és a balettekről (Lettres sur la Danse et sur les Ballets) című könyve jelentette, melyet először 1760-ban adtak ki.
„Elszántam magam, hogy új irányt adjak a táncművészetnek. Éreztem, hogy a balettben is lehet költőit alkotni”

Noverre szülővárosában, Párizsban kezdett táncot tanulni, 1743-ban az Opera Comique-ban debütált, majd egy hosszabb, német tanulmányút következett. Miután betáncolta Európát, letelepedett Angliában.

Hamarosan a Londoni Operaház „titkos balettmestereként” kapott szerződést.
Az 1767 és 1774 közötti időszakban Mária Terézia udvarában Bécsben, császári és udvari balettmesterként dolgozott, ahol minden idők legkiválóbb koreográfusának és tánctanárának tartották. Járt Magyarországon is, ahol Esterházy Miklós birtokán lépett fel a Párizs ítélete című balettjével. Az

1774-ben, a Milánói Scala megnyitójára megkoreografálja a Belton és Eliza című balettjét, melyben a kor napi aktualitását feszegeti. Ez a fajta témaválasztás addig teljesen ismeretlen volt a balettszínpadokon.

Életének utolsó két szakaszában  Párizsban és Londonban munkálkodott. Utolsó erejével egy saját társulatot szervezett, melyet 1794-ig vezetett. Szerény körülmények között, Saint-Germainben halt meg. Élete során közel 150 balettet koreografált, melyek közül egy sem maradt fent.

 

Könyve, a Levelek a táncról és a balettekről 1955-ben jelent meg magyarul.

 

 

 


Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

 

Forrás: www.rfmlib.hu, http://www.hetek.hu/

 

II. Béla – Volt egy Árpád-házi magyar király, akit …

 

Volt egy Árpád-házi magyar király, II. Béla, akit alig hét éves korábban megvakíttattak. A gyermek egész életére elvesztette látását, ám a történelmi sors úgy hozta, hogy 16 évvel később, 23 évesen mégis trónra kerülhetett. A fiatalember iszonyú bosszút állt megvakíttatóin.

De hogyan is kezdődött az egész?

 

889 éve, Székesfehérváron királlyá koronázták II. (Vak) Bélát.

II. Béla – ragadványnevén Vak Béla – (1108 körül – 1141. február 13.) Magyarország királya 1131 és 1141 között.

Apja Álmos herceg, I. Géza király fia, anyja Predszláva, II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem leánya.

 

Álmos herceg testvére Könyves Kálmán király, Álmost a fiával Bélával együtt – Álmos rendszeres trónkövetelése és árulása okán – megvakíttatta, így téve alkalmatlanná őket az uralkodásra. Azonban Kálmán fiának, II. Istvánnak nem született örököse, így kerülhetett a korona a vak Béla herceg fejére. Uralkodása alatt nagyrészt felesége, az erőskezű és kegyetlen Ilona királyné kormányozta az országot.

Ilona királynét műveltsége, intelligenciája és határozott jelleme alkalmassá tette arra, hogy Béla mellett az ország előtt gyakorlatilag mint társuralkodó jelenjen meg. Az oklevelek tanúsága szerint az ország lakói is tisztában voltak azzal, hogy az országban ketten uralkodnak. Az uralkodópár gondoskodott az 1131-ben még csaknem a kihalás sorsára jutott Árpád dinasztia továbbéléséről is. A következő gyermekeik születtek:

  1. 1130-ban Géza herceg, Béla utódja;
  2. 1131-ben László herceg, későbbi ellenkirály;
  3. 1133 körül István herceg, későbbi ellenkirály;
  4. 1134-ben Álmos herceg, aki nevét feltehetően nem Álmos nagyfejedelem, hanem nagyapja, Álmos herceg iránti kegyeletből kapta. Keresztelője 1134. június 3-án történt, de még II. Béla életében meghalt;
  5. 1136-ban Zsófia, aki 1139-ben III. Konrád német király Henrik nevű fiának jegyese lett, de a házasság nem jött létre. Életét admonti apácaként fejezte be;
  6. Gertrúd születési ideje nem ismert. 1149 körül III. Miciszláv lengyel uralkodó második felesége lett. 1156-ban halt meg.

 


Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

 

 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/

 

18. heti Hangolódjunk – ANYÁK NAPJA

Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg.

A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján.

Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték.

Magyarországon 1925-ben tartották az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva.

(Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár 
felesége hozta Amerikából és a legelső anyák napi ünnepséget 
1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában 
munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a 
Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel és megtették 
az előkészületeket az anyák napja országos bevezetésére. 
A szervezet lapjában így írtak a napról: „Felkérjük a mélyen 
tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó 
«anyák napját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák 
ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje
 messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés 
erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.”)

 

1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját.

Ünnepeljünk most közösen is!

 

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Forrás: https://hu.wikipedia.org/

18. heti Nyereményjáték – Ajánlj egy egytálételt!

 

Egytálételnek nevezzük, amely egy fogásból áll.  
Többnyire tartalmas, sűrű, húsos, vagyis olyan nagyszerű, 
kiadós étel, amely bőségesen elégségséges önálló 
étkezésként is. Utána már csak egy kis desszert kell…

Általában délben vagy este fogyasztjuk.

 

A kényszerű bezártság ellenére nyissunk egymás felé! Segítsük egymást most egy receptötlettel!

Soha nem volt még olyan fontos mások segítése, mint napjainkban. Mutassunk be egy kipróbált, finom ételt!

 

Írja meg nekünk kedvenc egytálételének a nevét és a receptjét a Facebookon kommentben, vagy a művelődési ház e-mail címére (szoregimuvhaz@gmail.com) és nyerjen egy könyvet!

 

A játék 2020. 05. 03 (vasárnapig) éjfélig tart. A hétfői heti Gasztrokultúra rovatunkban a nyertesnek a receptjét szeretnénk ajánlani majd Önöknek!

 

 

 

A heti nyereményünk:

Horgas Judit

Ligetszépe 2 – Ökológiai olvasókönyv

A recepteket vasárnap éjfélig várjuk a szoregimuvhaz@gmail.com e-mail címre vagy a művelődési ház Facebook posztja alá kommentbe!

A sorsolásra hétfőn kerül sor, a nyertest külön is értesítjük!

 

 


Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában