26. heti RÓZSÁS Gasztrokultúra – Rózsatea

Rózsaszirommal minden különlegesebb

 

A rózsa virágzása csodás látvány. De miért ne csempésznénk be a páratlan szirmokat a konyhánkba is? Ezúttal azonban nem a vázába helyezzük, hanem legkedvesebb ételeinkbe szórjuk, hogy azok még különlegesebb ízt kapjanak.

 

A szakértők szerint a szirmok ízének intenzitása az árnyalatuktól függ: minél sötétebb egy rózsaszirom, annál aromásabb. A virágok tökéletesen illeszkedhetnek romantikus italokhoz, lágy pohárkrémekhez, sőt, még lekvárokhoz is.

 

Rózsatea

Igazi wellness-élményben lehet részünk a teraszon ülve, ha rózsateát szürcsölünk. Nincs más dolgunk, mint hogy leforrázzunk néhány fej világosabb színű rózsát, majd néhány perccel később leszűrjük. A rózsa íze édeskés, így nincs szükség további édesítésre. A púderes, parfümös ízvilág garantáltan elrabolja mindenki szívét.

 



Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Forrás: http://www.foodyny.hu

 

26. heti RÓZSÁS Könyvajánló – A rózsa neve

 

Umberto Eco – A ​rózsa neve

Súlyosan szórakoztató és szórakoztatóan súlyos regény. Krimi. Igazi nyomolvasás. A nyomok, persze, a tettes nyomai. Ki a tettes? Miért halnak sorra a szerzetesek egy XIV. századi apátságban?

A rózsa neve nem volna tisztességes krimi, ha az olvasó a végén (a legeslegvégén) nem kapna választ erre a kérdésre. De tisztességes (ördögi, ravasz és mégis üde) regény se volna, ha a válasz nem törpülne el még sokkalta nagyobb kérdőjelek árnyékában. „Ki a tettes?” Ez a kérdés – figyelmeztet a regényhez írott „széljegyzeteiben” Umberto Eco, a tudós bolognai szemiotikaprofesszor – nemcsak a krimiknek, hanem a pszichoanalízisnek és a filozófiának is alapkérdése.

A rózsa nevétől a rózsáig hosszú az út és kacskaringós, de belátható. Ami a rózsától a „tettesig” sötétlő homályt illeti, bizony válasz nélkül maradunk.

 

A történet leegyszerűsítve egy középkori krimi, de Eco-ról lévén szó az egyszerű jelző semmiképpen sem helytálló. Szerkezeti és nyelvi szempontból A rózsa neve nem a legkönnyebb olvasmány. A történet kerek és jól követhető, de a megszokott disputák e könyvben is bőségesen jelen vannak, gyakran latin kifejezésekkel megtűzdelve. Viszont a szerzővel még csak ismerkedők számára mégis ez a legoptimálisabb választás, ugyanis Eco úgy vélte, itt az ideje megkönnyíteni az olvasóközönség dolgát, ezért átdolgozta a regényt. A 2012-es magyar kiadás mellé nem szükséges latin szótár, a fordítás köteten belül elérhető.

 

Umberto Eco (1932. - 2016.) olasz 
író, szemiotikus (jeltudomány), 
irodalomkritikus és filozófus, a 
modern európai kultúra nagy 
irodalmára és tréfamestere.

Számos műve magyarul is megjelent:

Hogyan írjunk szakdolgozatot?

Bábeli beszélgetés.

Hat séta a fikció erdejében

Miben hisz, aki nem hisz?

A prágai temető

és még hosszan sorolhatnánk.

 

„A könyvnek az a jó, ha olvassák. A könyv olyan jelekből áll, amelyek további jelekről szólnak, azok a jelek pedig a dolgokról beszélnek. Ha szem nem olvassa, a könyv jeleiből nem lesznek fogalmak, vagyis a könyv néma.”

 


Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

 

 

Forrás: https://moly.hu

https://www.libri.hu