38. heti Tudományos Töprengő – telefonhírmondó

176 éve (1844. 09. 17) született Puskás Tivadar, Európa első telefonközpontjának megalkotója, a telefonhírmondó feltalálója.

Puskás Tivadar a bécsi és a pesti Műegyetemen folytatott tanulmányai után Londonban és Amerikában élt hosszú évekig, ahol megismerkedett a vezetékes távíróval és az Edison-féle szénmikrofonnal. 1876-ban visszatért Európába, hogy Bell vadonatúj találmányát kihasználva telefonközpontot létesítsen, amely több vonalat épes összekapcsolni. Pénzért és kísérleti lehetőségért Edisonhoz fordult New Yorkban. 1877-re elkészült a telefonközpont terve, 1878-tól Párizsban irányította az első telefonhálózat és -központ építési munkáit. Budapesten saját tőkéből valósította meg 1881-re a világ negyedik telefonközpontját. 1884-ben átvette a Budapesti Telefonhálózatot, de a további fejlesztések vagyona java részét felemésztették. Új fellendülés jött azonban 1892-ben, mikor az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában és még 18 országban bejelentette a vezetékes rádió ősének tartható telefonhírmondó szabadalmát. A sikert sajnos nem élvezhette sokáig, egy hónappal a szolgálat beindulása után, 49 évesen szívrohamban meghalt.

A legenda szerint Edison megerősítette, hogy a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a („hallom” szóból származó) halló szót, amely a telefonálásnál azóta az egész világon elterjedt. Egyes állítások szerint Edison és Puskás is többször írásban is megerősítette, hogy a telefonálásnál használt „halló” szó nem azonos a német „hallo”, illetve az angol „hello” üdvözlő szóval.

Puskás Tivadar 1892-ben szabadalmaztatta legjelentősebb találmányát, a telefonhírmondót, amely a mai rádió elődjének számít.

Halálát az általa megalapított Telefonhírmondó repítette világgá 1893-ban.


Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Forrás: https://ezenanapon.hu, https://hu.wikipedia.org

38. heti Könyvajánló – Wisinger István – A Nobel-díjas kém

127 éve ezen a napon (szeptember 16-án) született Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas orvos és kutató, a C-vitamin felfedezője.

Budapesten született. Szent-Györgyi Albert 1917-ben szerzett Budapesten orvosi oklevelet, majd Európa több városában tanult biológiát, élettant, gyógyszertant, illetve fizikát és kémiát. Az 1920-as évek végén ismeretlen anyagot fedezett fel a mellékvesében, amelyet hexuronsavnak nevezett el. Miután második doktorátusát megszerezte Cambridge-ben, 1931-től újra Magyarországon dolgozott, és a szegedi tudományegyetemen növényekből próbálta kivonni a korábban felfedezett anyagot. Végül a paradicsompaprikával folytatott kísérletei során azonosította a hexuronsavat a C-vitaminnal, és segítségével a paprikából kiinduló C-vitamin gyártásának módszerét is kidolgozták Szegeden. A témakörben folytatott kutatásaiért 1937-ben kapott élettani-orvosi Nobel-díjat. 1947-től kezdve az Egyesült Államokban élt, és főként az izomműködés, a rosszindulatú daganatok, valamint a sejtszintű szabályozás területén folytatott kutatásokat. Több amerikai egyetemnek volt igazgatója vagy professzora, a Szegedi Orvostudományi Egyetem 1987-ben vette fel a nevét. Corvin-láncot és Kossuth-díjat is átvehetett.

Wisinger István – A Nobel-díjas kém – Dokumentumregény Szent-Györgyi Albert életéről

Szent-Györgyi Albert 1937. december 10-én átvette a Nobel-díjat Gusztáv svéd királytól. Az indoklásban ez szerepelt: „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. A tudóst idehaza a C-vitamin feltalálójaként emlegetik, és szinte nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy ő az egyetlen magyar Nobel-díjasunk, aki ezt az elismerést a szülőhazájában tudományos eredményeiért nyerte el.
De milyen ember is volt Szent-Györgyi, akit Szegeden csak „Prof”-ként emlegettek tanítványai? Egy pacifista, aktív politikus, önjelölt kém, rendkívüli tudós, aki a családi tragédiák hatására élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte.
Wisinger István e dokumentumregényben Szent-Györgyi Albert kevésbé ismert oldalát, személyisége ellentmondó vonásait, a belső vívódásokkal teli életútját, és magánéleti válságait is feltárva igyekszik bemutatni a tudóst.

A könyv kikölcsönözhető a Somogyi-könyvtár Szőregi fiókkönyvtárából.


Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Forrás: https://bookline.hu, https://ezenanapon.hu/

38. heti Könyvajánló – Agatha Christie

130 éve ezen a napon (szeptember 15-én) született Agatha Christie angol krimiíró, Miss Marple és Hercule Poirot megalkotója.

Az írónő élete is rejtélyes volt: 1926-ban magánéleti válságba került, mert meghalt az édesanyja, férje pedig válni akart, az írónő pedig tizenegy napra eltűnt. Amikor megtalálták egy szállodában, férjét sem ismerte fel. A rejtély azonban, hogy Agatha Christie hogyan, vagy miért tűnt el, vagy hogy miért nem emlékezett a férjére, a mai napig megoldatlan. 1928-ban aztán elvált Archibald Christie-től, de nem volt sokáig magányos: két évvel később Mezopotámiában ismerte meg Max Mallowan régészt, össze is házasodtak és boldogan éltek. A régészet egyébként jócskán szolgáltatott témát az írónőnek: A gyilkosság Mezopotámiában vagy a Találkozás a halállal című művei kötődnek a témához. Agatha Christie összesen 147 kisregény, 15 dráma, és 90 regény szerzője, sőt publikált Mary Westmacott néven romantikus regényeket is.

Agatha Christie – Tíz ​kicsi néger

Tíz egymásnak ismeretlen ember meghívást kap egy pazar villába. A villa egy sziklás, elhagyatott szigeten áll, amely sziget néger fejhez hasonlít, arról kapta a nevét is. A villa titokzatos tulajdonosáról mindenféle pletykák keringenek. A vendégek, bár valamennyiük múltjában van valami, amit legszívesebben elfelejtenének, reménykedve és örömmel érkeznek meg egy pompás nyári estén a sziklás öbölbe. A tulajdonos azonban nincs sehol… A felhőtlennek ígérkező napokat egyre félelmetesebb események árnyékolják be. A sziget látogatóit a különös fordulatok hatására hatalmába keríti a rettegés. Tízen érkeznek. Hányan távoznak?

A könyv kikölcsönözhető a Somogyi-könyvtár Szőregi fiókkönyvtárából.


Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Agatha_Christie, https://moly.hu, https://index.hu,

38. heti Nyereményjáték – Kvíz Mix

1. E város falai kürtjelek harsogásától omlottak le.

  • Babilon
  • Jeruzsálem
  • Jerikó

2. Egészítsd ki a film címét! Az utolsó tangó …

  • Bécsben
  • Londonban
  • Párizsban

3. Hogy hívták Zeusz feleségét, a házasság és a család istennőjét?

  • Írisz
  • Héra
  • Artemisz

4. Kit akart elcsábítani Putifárné?

  • Noét
  • Józsefet
  • Dávidot

5. Mi az a piaszter?

  • Járda
  • Libanonban és Egyiptomban így hívják a fillért
  • Hitoktató

6. Ki volt Julius Caesar egyik gyilkosa?

  • Hannibál
  • Brutus
  • Horatius

Ezen a héten vasárnap éjfélig várjuk a megfejtéseket a 
szoregimuvhaz@gmail.com e-mail címünkre!

Azok között, akik jó megfejtést küldenek be, 
egy tárgynyereményt sorsolunk ki!


A sorsolásra hétfőn kerül sor, a nyertest külön 
e-mailben is értesítjük!

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Forrás: https://szavazo.hu/kviz

37. heti Gasztrokultúra – Ketchup

ŐSZI – PARADICSOM – KETCHUP

A paradicsom európai karrierje ugyan nem indult túl fényesen, de azért az évszázadok során minden nemzet konyháján megjelent. A befogadó, igen szegény és épp ezért kevéssé válogatós dél-olaszok láttak először fantáziát a paradicsomban. Ennek köszönhetően lett a tésztákhoz készített sugók legfőbb alapanyaga a paradicsom.

Az olasz szószoknak több klasszikus válfaja létezik. A Napolitanában a paradicsom mellett szerephez jut a hagyma, fokhagyma és a friss fűszernövények, az Arrabiata mártás csípős jellegét a paradicsommal főzött chili adja, a Puttanescába a paradicsomon kívül olajbogyó és szardella kerül, míg a nevében igen megtévesztő Marinara csupán fokhagymával és bazsalikommal turbósított paradicsom.

A paradicsomszósz azonban nem csak olaszosan képzelhető el. Az ősi azték alapanyag, a paradicsom a mexikóiak számára is kedvelt, sőt az amerikai alapokon nyugvó tex-mex konyha is előszeretettel dolgozik vele.


A klasszikus mártásokon kívül a paradicsom szószként való totális sikerét a ketchup létrejötte biztosította.

Az amerikai otthonok 97%-ban jelenlevő, az étkezési kultúrájuk szerves részét képező édes paradicsomöntet története igen messzire nyúlik.

Az indonéz és kínai gyökerekkel rendelkező halból nyert mártástól, a ke-tsiaptól hosszú út vezetett a ma ismert, piros flakonos csodáig. A brit tengerészek által megkedvelt, szardellából, gombából és dióból készített mártás a 18. század közepén érkezett meg Angliába és az Újvilágba. Angliában sokáig az eredetihez hasonlatos mártásokat készítettek, míg az amerikaiak – ki tudja, mi okból – a sós, ecetes mártást fellazították egy kevés paradicsommal.

Az első angol ketchup recept – egy szardellás, fehérboros, édes fűszerekben gazdag mártás – 1727-ben jelent meg Eliza Smith szakácskönyvében. Az első amerikai receptet 1812-ben James Mease jelentette meg. Az ő ketchupjának összetevői között már helyt kapott a paradicsom.

A paradicsomos mártás megjelenésével szinte egy időben kezdték el a mártás cukorral való édesítését is. A hamar népszerűvé vált szószt 1837-ben Nagy-Britanniában is forgalomba hozták, igaz, paradicsom chutney elnevezéssel, hogy a már megszokott és kedvelt gomba ketchuppal ne lehessen összekeverni az újvilági ketchupot.

Ugyanebben az évben kezdődött meg Amerika totális bevétele. A kechupot immár országszerte árulták, Jonas Yerkes jóvoltából. Az ő sikerén felbuzdulva nemsokára megjelent a piacon a mai napig igen népszerű és világszerte ismert Heinz ketchup.

A ketchup hírnevén azonban csakhamar csorba esett. A lelkiismeretlen gyártók kőszénkátránnyal próbálták még ragyogóbb pirossá tenni a mártásukat, ami azonban ettől igen egészségtelenné vált. Ennek csak a 20. század elején lefektetett és azóta konzekvensen betartatott élelmiszergyártókra vonatkozó előírások vetettek véget.

KETCHUP HÁZILAG

Hozzávalók:

  • 1.5kg     paradicsom       
  • 1kg         paradicsom paprika       
  • 30dkg    vöröshagyma   
  • 5db        babérlevél         
  • 15dkg    cukor   
  • 5dkg      mustár
  • 1dl          20%-os ecet      
  • 1ek        só

Elkészítés:

Egy 5 literes zománcozott edénybe beletesszük a feldarabolt paradicsomot, paprikát, vöröshagymát, a babérleveleket, és 1 óra hosszat főzzük.

Ezután kivesszük a babérleveleket, a többi hozzávalót beletesszük, és az egészet egy botmixerrel összeturmixoljuk. Utána újra a tűzhelyre tesszük, felforraljuk, majd még forrón, tökéletesen és légmentesen zárható üvegekbe szedjük, és száraz gőzben hagyjuk kihűlni.


Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Forrás: https://www.mindmegette.hu