48. heti Gasztrokultúra – Cékla

A cékla az egyik legegészségesebb zöldség. Tele van antioxidánsokkal, ásványi anyagokkal, sok vasat, kalciumot, magnéziumot tartalmaz, bővelkedik vitaminokban. Sokan csak savanyúság formájában fogyasztják, de kiváló grillezve húsok mellé köretnek, vagy salátába nyersen lereszelve, a frissen facsart céklalé pedig egyenesen kincset ér. Ha ez nem lenne elég, mondunk 7 érvet, hogy meggyőzzünk, érdemes minél több céklát enni.

  1. Segít a rák megelőzésében
  2. Méregtelenítő és zsírégető hatása van
  3. Vérnyomáscsökkentő hatása van
  4. Javítja az állóképességet
  5. Kiváló bőrproblémákra
  6. Gyulladáscsökkentő hatása van
  7. Vérszegénység ellen is gyógyszer

Cékla, a vitaminbomba! Erre a hétvégére egy céklás leves, egy főétel és egy desszert receptjét válogattuk össze Önöknek!

Céklakrémleves sajtos grízgaluskával

Hozzávalók

  •     1 fej vöröshagyma
  •     50 dkg cékla
  •     50 dkg zeller
  •     15 dkg burgonya
  •     3 ek vaj
  •     2 ek dióbél
  •     2 ek mandulabél
  •     2 ek olaj
  •     kristálycukor
  •     só
  •     2,5 dl tej
  •     12,5 dkg búzadara
  •     1 db tojás
  •     10 dkg kemény sajt
  •     bors
  •     1–2 ek citromlé
  •     4 ek cukrozatlan habtejszín
  •     1 csokor snidling

Elkészítés

    A megtisztított hagymát felaprítuk. A céklát, a zellert, valamint a burgonyát meghámozzuk és felkockázzuk. Felforrósítsunk 1 ek vajat, és megpirítjuk rajta a durvára vágott diót és mandulát, azután kiszedjük. A felforrósított olajon üvegesre sütjük a hagymát. Hozzáadjuk a zöldségeket, és együtt pirítjuk néhány percig. Meghintjük 1 tk cukorral, majd felöntjük 1,25 l vízzel. Megsózzuk, és felforraljuk. Azután közepes lángon 25-30 percig főzzük a levest.

    Lábasba öntjük a tejet, hozzáadjuk a maradék vajat, valamint ½ tk sót, és felforraljuk.Beleszórjuk a búzadarát, és kevergetv eaddig főzzük, amíg a massza el nem válik az edény falától. A tűzről levéve hagyjuk kissé hűlni, majd beledolgozzuk a tojást és a lereszelt sajtot. Két evőkanál segítségével galuskákat szaggatunk a masszából, és forrásban lévő, sós vízben 8-10 perc alatt kifőzzük azokat. Végül mindet kiszedjük egy szűrőlapáttal, és lecsepegtetjük. A levest botmixerrel pürésítjük, és megsózzuk, megborsozzuk. Hozzáadjuk a citromlét, valamint, ha szükséges, egy kevés cukrot. Tányérokba merjük, és a tejszínnel, a sajtos grízgaluskákkal, továbbá a felkarikázott snidlinggel kínáljuk. A diós-mandulás keverékkel megszórva tálaljuk.

Céklás rizottó parmezánnal

Hozzávalók

  •     2fej hagyma
  •     2gerezd fokhagyma
  •     2szál halványító zeller
  •     50dkg főtt cékla
  •     1k csok. kapor
  •     4ek olívaolaj
  •     1.2l zöldségleves-alaplé
  •     30dkg gömbölyű szemű rizs
  •     2dl vörösbor
  •     4ek vaj
  •     8ek reszelt parmezán

Elkészítés

    A megtisztított hagymát apróra kockázzuk, a fokhagymát finomra vágjuk, a megmosott halványító zellert vékonyan felszeleteljük. A céklát finomra reszeljük, a leöblített friss kapor levélkéit lecsipkedjük. A lábosban felhevített olívaolajon a hagymát és a zellert együtt puhára pároljuk 10 perc alatt. Közben az alaplét felforraljuk, és melegen tartjuk.

    A fokhagymát és a rizst a zöldséghez adjuk, majd 3 percig pirítjuk. Felöntjük a vörösborral, és gyenge tűzön addig kevergetjük, amíg a rizs felszívja a bort. Ezután annyi forró alaplét öntünk az edénybe, amennyi a rizst éppen ellepi, majd keverés közben hagyjuk, hogy a rizs felszívja. Ezt többször ismételjük a maradék alaplével. Így a rizs fogkeményre (al dente) fő kb. 20 perc alatt. Ezután a rizottóba forgatjuk a céklát, és összemelegítjük 2 perc alatt. Végül levesszük a tűzről, és belekeverjük a vajat, valamint a parmezán felét. A maradék parmezánnal és tetszés szerint a kaporral megszórva tálaljuk.

Egyszerű céklás brownie

Hozzávalók

  •     20tk étcsokoládé
  •     20dkg cékla
  •     10dkg vaj
  •     10dkg eritrit
  •     2tk vaníliás cukor
  •     2tk sütőpor
  •     só
  •     4db tojás
  •     10dkg teljeskiőrlésű liszt
  •     10dkg őrölt mandula

Elkészítés

    A csokoládét apró darabokra törjük. A felét, egy főzőedényre helyezett hőálló tálban, vízgőz felett, folyamatos keverés mellett felolvasztjuk. A céklát meghámozzuk, megtisztítjuk és egy nagyobb lyukú reszelő segítségével lereszeljük. A vajat a cukorral és a vaníliáscukorral valamint egy csipet sóval habverővel nagyjából öt perc alatt habosan krémesre verünk. A tojásokat egyenként hozzáadjuk és még egy percig keverjük így is. Az olvasztott csokoládét majd a sütőporral vegyített lisztet és a mandulát, illetve a csokidarabokat is a masszához adjuk és összekeverjük. Végül a céklát is hozzáadjuk.

    Egy sütőtálat vagy egy kivajazott, sütőpapírral bélelt tepsit előkészítünk, melybe a masszát eldolgozva elhelyezzük. A sütőt 180 fokra előmelegítjük, a brownie-t 40-45 perc alatt készre sütjük, majd kevés nyírfaporcukorra meghintve kockákra vágva tálaljuk.


Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Forrás: https://www.mindmegette.hu

48. heti Nyereményjáték – Advent

Adventi kvízkérdések

Ismered a pápák életét, a költészetet, festészetet? Próbáld ki adventi tesztünket, játssz egyet!

Az advent – más néven úrjövet – időszaka sokak számára talán a legvarázslatosabb várakozás egész évben. A keresztény kultúrkörben a karácsonyt – vagyis december 25-ét – megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és január 6-ig, vízkeresztig tart.

1. Mit jelképez advent első vasárnapja?

  1.     A böjt kezdetét
  2.     A vízkereszt közeledtét
  3.     Jézus színeváltozását
  4.     Az egyházi év kezdetét

2. Melyik Ady Endre-versből idézünk? “Tegnap harangoztak, Holnap harangoznak, Holnapután az angyalok Gyémánt-havat hoznak.”

  1.     A Jézuska tiszteletére
  2.     Karácsony – Harang csendül…
  3.     Kis, karácsonyi ének
  4.     Békesség ünnepén

3. A képen láthatóak közül melyik a híres máriapócsi könnyező Madonna?

(Máriapócson a görögkatolikus templomban őrzik a Mária-képet, amely eddig háromszor, 1696-ban, 1715-ben és 1905-ben több hétig könnyezett, és számtalan csodát tulajdonítanak neki.)

A
B

4. A pápaság történetében ki volt az első nem európai egyházfő?

  1.     XI. Benedek pápa
  2.     IX. Piusz pápa
  3.     III. Gergely pápa
  4.     Ferenc pápa

5. A katolikus egyházban az advent liturgikus színe, a lila mit jelképez?

  1.     Az újjászületést
  2.     A bűnbánatot és szent fegyelmet
  3.     A szent gyónást és a megtisztulást
  4.     Az ártatlanságot

Ezen a héten vasárnap éjfélig várjuk a megfejtéseket a szoregimuvhaz@gmail.com e-mail címünkre!

Azok között, akik jó megfejtést küldenek be, egy tárgynyeremény sorsolunk ki!

A sorsolásra hétfőn kerül sor, a nyertest külön is értesítjük!


Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Forrás: https://femina.hu

47. heti Könyvajánló – 100 ​dolog, amit a Földért tehetsz

Janine Eck – 100 ​dolog, amit a Földért tehetsz

A Föld egy csodálatos műremek, amire mindannyiunknak nagyon kell vigyáznunk. Most biztos azt gondolod, hogy de hát te még gyerek vagy, hogyan tudnál ebben segíteni? Pedig hidd el, sok mindent tehetsz! Megosztunk veled 100 ötletet, amelyekkel nemcsak óvhatod a bolygót, hanem közben szuperül szórakozhatsz is!

Lássunk egy példát a könyvből:

„Tartsunk ruhabörzét!

A ruhásszekrény előtt állsz, és már megint nem tudod mit vegyél fel?

A pólód már nem tetszik, a nadrágodért pedig soha nem voltál igazán oda?

Akkor rendezz ruhabörzét!

Szuper buli, ami a pénztárcádat és a környezetet is kíméli!

Ha a börze végére még mindig maradnak ruhák, elviheted őket ruhagyűjtésre!”


Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

https://moly.hu/konyvek/janine-eck-100-dolog-amit-a-foldert-tehetsz

46. heti Tudományos Töprengő – Öveges József

Százhuszonöt éve, 1895. novemberében született a Zala vármegyei Pákán Öveges József piarista szerzetes, Kossuth-díjas főiskolai tanár, fizikai szakíró, a természettudományos ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, egy egész ország tanára.

Korán elhunyt néptanító apjának családja kétszáz év óta tanítóskodott, anyja négy gyermeket nevelt fel. A győri bencésekhez, majd a kecskeméti piaristákhoz járt gimnáziumba, 1912-ben belépett a piarista rendbe, s 1920-ban pappá szentelték.

1919-ben matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett a budapesti egyetemen, ezután a piaristák gimnáziumaiban tanított Szegeden, Tatán, Vácott és a fővárosban. 1946-ban kilépett a rendből, és a Közgazdasági Egyetem tanárképző intézetének meghívott, majd rendes fizika tanára lett.

1948-tól 1955-ös nyugdíjazásáig a Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára volt.

Első könyvét még Tatán írta 1929-ben, Időjóslás és időmeghatározás címmel, az előfizetőket neki kellett összegyűjtenie, akárcsak száz évvel korábban a magyar íróknak. Az 1950-es évek első felétől írásaival, könyveivel, rádió- és televíziós sorozataival megalapozta az új magyar természettudományos ismeretterjesztést. A bonyolult kísérleteket is olyan egyszerűen magyarázta el, hogy a teljesen képzetlenek is megérthették. Ráadásul mindig csak egyszerű eszközökkel dolgozott, így bárki otthon, a konyhaasztalon is kipróbálhatta a kísérleteket. Kedvenc hasonlata a jerikói rózsáról szólt, amely „ronda összeszáradt növény, de ha vízbe tesszük, kivirul és csodálatosan szép virág lesz”. Ilyen száraz dolognak tartotta a tankönyveket, amelyeket csak a tanár magyarázata, kísérletei tehetnek a diákok számára vonzóvá.

A kísérletező fizikatanítás és a népművelés kiemelkedő szószólója volt, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban (TIT) filmvetítéses előadásokat tartott. 1970-től természettudományi játszóházakat tervezett, ahol szülők és gyermekek együtt ismerkedhettek volna a természet törvényeivel. A Bocskai és Zsombolyai utca sarkán létre is jött a TIT Természettudományi Stúdiója, az építkezés azonban elvitte a pénzt, a játszóházra egy fillér sem maradt. Megszervezte viszont az úgynevezett jelenségbemutató kiállításokat, amelyeken a látogatók is kísérletezhettek; ezek voltak az első interaktív bemutatók Magyarországon.

A televízió 1957-es nyitó programjában már félórás műsort kapott, amellyel igen jó visszhangot szerzett, ezután tizenkét éven át mutatta be közérthető, ízes magyar nyelven fizikai kísérleteit a képernyőn, milliók érdeklődését keltve fel a hangtani, hőtani, fénytani és elektromos jelenségek iránt. Szuggesztív tanáregyéniség volt, magyarázat közben ő maga is fellelkesült, és nem riadt vissza a szinpadias eszközök alkalmazásától sem.

Havonta jelentkezett műsorával, igazi tévésztár lett, a televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorát is vezette 1958 és 1969 között.

1946-os megalapításától szerzője, később szerkesztője volt az Élet és Tudomány című lapnak, ő hívta életre a Kísérletezzünk és gondolkozzunk című rovatot.

1948-ban kapott Kossuth-díjat fizikai kísérleti eszközök olcsó előállításáért, 1962-ben Bugát Pál-emlékéremmel, 1970-ben SZOT-díjjal tüntették ki. Több mint harminc kötete jelent meg, válogatott írásai Nagy Öveges-könyv (1989) címmel Simonffy Géza szerkesztésében láttak napvilágot.

Öveges József 1979. szeptember 4-én halt meg Budapesten, hamvai a zalaegerszegi temetőben nyugszanak.

1995-ben, születésének századik évfordulóján hozták forgalomba a munkásságának legfőbb értékeit bemutató CD-ROM-ot, amely két fizika tankönyvének teljes szövegét és a Legkedvesebb kísérleteim című videokazetta filmjeinek rövidített változatát is tartalmazza. 2011-ben jelent meg a Legkedvesebb kísérleteim című DVD, amelyen legendás televíziós műsorának epizódjai láthatóak. Nevét szülőfalujában általános iskola, emlékmúzeum, Budapesten és Balatonfűzfőn középiskola, valamint az Öveges József fizikai tanulmányi verseny őrzi, melyet az általános iskolák nyolcadik osztályosai és gimnazisták számára hirdetnek meg. 2016-ban a budapesti Piarista Gimnáziumban nyílt kiállítás, amely Öveges József és egy másik legendás piarista tanár, Kovács Mihály életpályáját mutatta be.

Nevét viseli a természettudományos iskolai oktatás fejlesztésére, azaz új iskolai fizika- és kémiatermek kialakítására életre hívott Öveges-program.

A mi szerepünk a bányászlámpáé, csak oda akarunk világítani, ahol szükség van rá”

– vallotta.

Pedagógusi hitvallását így foglalta össze:

„Az igazi tanár nem tanít a szó régi értelmében, hanem alkot. A saját, mindig friss, mindig korszerű tudását alkotja, szüli újjá tanítványai lelkében. Így lesz alkotó művész.”


Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Forrás: https://www.origo.hu, (MTVA Sajtóarchívum)

46. heti Könyvajánlónk – Libabuli

Tordon Ákos – Libabuli

Várhegyszer egy vicces liba : felöltözött kamásliba, kamásliba, lakkba, frakkba, s így indult a libalakba.
És még mi minden vicceset csinálnak ezek a libák? Hát például libabulit csapnak, libavonatra ülnek, hogy világot lássanak, libalagziban ropják a táncot, sőt még libaboltot is nyitnak. Estére aztán annyira elfáradnak, hogy amikor álomra hajtják a fejüket, „piros füvet, piros rétet” álmodnak.

Tordon Ákos vidám, tréfás verseinek főszereplői tehát a libák: Játékos, könnyed zeneiség, sziporkázóan humoros szójátékok jellemzik a kötet valamennyi költeményét, melyek hangulatát hűen tükrözik Heinzelmann Emma művészi illusztrációi.

A könyv kikölcsönözhető a Somogyi-könyvtár Szőregi fiókkönyvtárából.

Jó olvasást!


Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Forrás: https://moly.hu