11. heti Gasztrokultúra – József torta


E heti Gasztrokultúra rovatunkban a névnapos Józsefeknek szeretnénk egy kicsit kedveskedni!

Boldog Névnapot kívánunk Nekik!

József torta

Hozzávalók:

  •     4 tojásfehérje
  •     4 evőkanál porcukor
  •     2 evőkanál liszt
  •     4 evőkanál darált dió
  •     negyed sütőpor

    Krémhez:

  •     30 dkg porcukor,
  •     30 dkg margarin,
  •     4 tojássárgája,
  •     10 dkg liszt,
  •     7 dl tej
  •     vaníliás cukor,
  •     fekete kávé,
  •     rum vagy rum aroma

    Tetejére:

  •     egy két marék pirított, durvára vágott dió és
  •     pirított cukor.

Elkészítés:

A 4 tojásfehérjét felverjük kemény habbá, 4 evőkanál porcukorral, belekeverünk 2 evőkanál lisztet, 4 evőkanál darált diót és negyed sütőport. A három kisült dióslapra 30 dkg cukorból készített karamellt csorgatunk és így kenjük rá s krémeket. Ez nagyon befolyásolja a torta ízét. Sütőpapírral bélelt 30 x 38 tepsiben kisütjük. Megismételjük és 4 lapra 15 x 38 méretre vágni.

KRÉMHEZ: 30 dkg porcukor, 30 dkg margarin, 4 tojássárgája, 10 dkg liszt, 7 dl tej , vaníliás cukor, fekete kávé, rum vagy rum aroma.

TETEJÉRE: egy két marék pirított, durvára vágott dió és pirított cukor. 30 dkg kristálycukrot pirítunk és 3 lapra rácsorgatjuk.

A krémhez a cukrot és rámát habosra kavarjuk. A tojássárgájából, a lisztből, a tejből és a vaníliás cukorból sűrű krémet főzünk. Miután kihűlt összedolgozzuk a kikevert margarinnal, majd 3 részre osztjuk úgy, hogy a vaníliás krém több legyen, hogy azzal vonjuk be a tortát. Az első részbe erős fekete kávét keverünk, a másodikba rumot vagy rum aromát adunk a harmadik krémbe vaníliás cukrot adunk. A lapokat sorba megkenjük a különböző krémekkel és a tortát is bevonjuk a vaníliás krémmel.

Tetejét megszórjuk a durvára vágott pirított dióval és pirított cukrot csorgatunk rá. Fogyasztás előtti napon kell elkészíteni, hogy összeérjenek az ízek és a lapok közötti pirított cukor megpuhuljon. Nagyon finom és nem nehéz elkészíteni sem. Merem ajánlani.

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

https://egyszerugyorsreceptek.com/jozsef-torta-sokszor-elkeszitem-mert-elkepesztoen-finom-ez-mindenkinek-izleni-fog/

11. heti Hangolódjunk – Sándor

Weörös Sándor, Tavaszköszöntő című versének első versszaka utal a néphagyományok időjárási regulájára, miszerint  „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”.

A versben ez így hangzik:

Sándor napján megszakad a tél, József napján eltűnik a szél, zsákban Benedek hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog aki él.”

A népi időjóslás szerint, ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható.

A zsák meleg a vágyakozást jelenti, hiszen József napján éppen nem szűnik meg a szél, hanem ekkor fújnak a „böjti szelek”. – A népi megfigyelés külön elnevezéssel jelöli a nagyböjt időszakában tapasztalható  folyamatos, erős szélfúvást: ezek a böjti szelek. Hogyha sok böjti szél fúj, akkor száraz lesz a nyár, ha nem, akkor sok lesz a csapadék. Ha nem fúj szél, az sem jó, mert az gyenge termést jelez előre.

Benedek napja a “hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi napéjegyenlőség napja is.

A meleg meghozatalához egy legenda is fűződik:

“A hosszú tél után Szent Péter egy zsákba kötve elküldette Sándorral a meleget a földre. Sándor ment, mendegélt, de nagyon elfáradt a meleg súlya alatt. Hiába törölgette a homlokát, lazította a ruháját, szomjas és fáradt maradt. Amint körülnézett, meglátott a Tejút mellett egy kocsmát. Hogy megpihenjen, ott lerakodott és iddogálni kezdett. Közben pillája elnehezülvén- ottfeledkezett.

Szent Péter már megsokallta a földi embereknek a meleg utáni könyörgését, és Sándor után elküldte Jóskát, hogy keresse meg. Kereste, kereste, végre megtalálta az ivóban. A bor mellett azonban ő is elfeledkezett, hogy miért küldték.

– Eriggy fiam, Benedek, aztán nézz utána, hol kujtorog a két lator! – indította útba a harmadikat is az öreg Péter. De biz, Benedek is úgy járt, mint a másik kettő, mert a Tejút melletti kocsmában igen jó bort mértek.

Szent Péter csak várta, leste, mikor ér a földre a meleg. Lenézett az égből , de a jámbor vándorokat sehol sem látta. Nagyon megharagudott, és Mátyást küldte a földre, de most már korbácsot is nyomott a kezébe. Mátyás hamarosan rájuk akadt a kocsmában, mert már nagyon jókedvük volt, dalolásuk messzire elhallatszott. Bement hozzájuk.

Amikor a három víg koma meglátta Mátyást ostorral a kezében, gyorsan szedték a sátorfájukat, és siettek a földre a zsák meleggel. Hirtelen nagy meleg lett, minden jég megolvadt.”

Ezért mondják rájuk az ismert regulát, Mátyást pedig ezért tisztelték meg a jégtörő névvel.

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/

11. heti Tudományos Töprengő – Ohm

232 éve, ezen a napon (március 16-án) született Georg Simon Ohm, német fizikus, az elektromos ellenállás felfedezője.

Georg Simon Ohm (Erlangen, 1789. március 16. – München, 1854. július 6.) német fizikus és matematikus

1826-ban ismertette először az általa felfedezett és róla Ohm törvénynek nevezett fizikai törvényszerűséget, amely egy elektromos vezetékszakaszon átfolyó áram erőssége és a rajta eső feszültség összefüggését adja meg.

1828 és 1832 között a berlini hadi iskolában tanított. 1830-tól foglalkozott a hangtannal. 1833-tól a nürnbergi műegyetem igazgatója.

1849-ben a müncheni egyetemen a fizika rendkívüli, majd 1852-ben rendes tanára lett.

OHM törvény

A törvény kimondja, hogy az elektromosan vezető anyagok a bennük áramló töltések mozgásával szemben a közegellenálláshoz hasonlítható elektromos ellenállással rendelkeznek. Ohm kísérletileg megállapította, hogy az áramerősség a vezeték két rögzített pontja között mérhető feszültséggel egyenesen arányos, vagyis:

        R = U:I

ahol az R egy állandó érték, az adott vezetékszakaszra jellemző elektromos ellenállás.

(A törvény nem csak vezetékszakaszra, hanem általában bármilyen villamos ellenállást tanúsító fogyasztóra érvényes: a fogyasztó ellenállása megegyezik a sarkai közt mérhető feszültség és a rajta átfolyó áram hányadosával.)

Az ellenállás mértékegysége az ohm:

        V:A = Ω

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Forrás: https://cultura.hu, http://www.malnasuli.hu, www.wikipedia.org

11. heti Nyereményjáték – Március 15.

Egy kis kvízt állítottunk össze Március 15-vel kapcsolatban Önöknek!

Mindenkinek jó szórakozást kívánunk!

1. Ki fogalmazta meg a legendás, 12 pontos kérvényt?

a)         Petőfi Sándor.

b)         Irinyi József.

c)         Jókai Mór.

2. Hol szavalta el Petőfi Sándor először a Nemzeti Dalt?

a)         A Pilvax kávéházban.

b)         Az Újvilág utcai orvosi egyetemen.

c)         A Nemzeti Színház lépcsőjén.

3. Ki volt Táncsics Mihály?

a)         Tárnokmester, főrendi főispán és nagykövet.

b)         Színész, a Nemzeti Színház első együttesének tagja.

c)         Író, publicista, az első szocialista politikusok egyike.

4. Ki volt az uralkodó a forradalom kitörésének idején?

a)         I. Ferenc József.

b)         V. Ferdinánd.

c)         II. Lipót.

5.Milyen sorrendben helyezkednek el a kokárda színei?

a)         Kívül piros, középen fehér, belül zöld.

b)         Kívül zöld, középen fehér, belül piros.

c)         Attól függ, milyen alakú a kokárda.

Ezen a héten vasárnap éjfélig várjuk a megfejtéseket a szoregimuvhaz@gmail.com e-mail címünkre!

Azok között, akik jó megfejtést küldenek be, egy tárgynyeremény sorsolunk ki!

A sorsolásra hétfőn kerül sor, a nyertest külön is értesítjük!

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

10. heti Könyvajánló – A ​kisvakond és az árvíz

1879. március 12-én éjjel kettő órakor tört pusztító árvíz Szegedre, teljesen romba döntve a várost. Szeged mintegy kilencvenöt százaléka víz alá került, a veszteség óriási volt.

Ennek apropóján az e heti Könyvajánlónkban egy kedves kis mesekönyvet ajánlunk Önöknek!

Zdeněk Miler – A ​kisvakond és az árvíz

A kisegér házát elmossa az esőt követő áradat. A barátai sietnek segítségére.

– Édes kis mesekönyv, apró gyerekeknek és örök-gyerek felnőtteknek. Izgalmas, aranyos, szívhez szóló történet. Nagy életigazságok bájos meseköntösbe csomagolva. A Kisvakond sorozat minden egyes darabja igazi kincs, szeretettel ajánlom minden kortalan olvasónak.

A barátokra mindig lehet számítani, csak tudni kell, hogy kihez forduljunk, ha baj van.

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

https://moly.hu