39. heti Hangolódjunk – Népmese napja

A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”

(Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából)

A népmese a szóbeli költészet legnagyobb műfajcsoportjainak egyike, évszázadok során létrejött és alakult történet, aminek mondanivalója valami általános, örök érvényű igazság.

A népmese csodálatos kincsünk, sokszínű folklórműfaj, melyet ma is lehet élvezetesen, mégis hagyományos módon használni, éltetni. Magába foglalja az állatmese, formulamese, novellamese, reális mese, legendamese, valódi mese, bolondmese (hazugságmese), rátótiáda, szólásmagyarázó mese műfajait. A köznyelvben azonban csak a valódi meséket értjük népmese alatt.

A népmesék számos szállal kapcsolódnak az őket alkotó társadalomhoz, az adott világképhez, hiedelemvilághoz. A népmese az élőbeszéd művészete. A mesének az elmondó és a hallgató is részese. A kifejezőeszközök a beszéd és az azt kísérő gesztusok és mimika, illetve a két ember között lévő viszony. Ezért szinte lehetetlen feladat, hogy a népmeséket írásban rögzítsék. Az erre történő kísérletek csak vázlatokat illetve műköltészeti szövegeket tudtak produkálni.

Fogadjanak tőlünk sok szeretettel most egy népmesét!

https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/benedek_elek_szuletesnapja__1859_a_nepmese_napja

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Kerítéskiállítás

2021. október 1. – október 31. között kerül megrendezésre Rácz Attila fotókiállítása, melyre szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Az őszi témájú képek Szőreg környékén készültek,melyek Attila legkedvesebb témái.

“A Maros part, Tisza part, Makkos erdő – mind csodás helyek. Persze az sem árt, ha jókor vagyunk jó helyen.”

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

39. heti Hangolódjunk – Kávé világnapja

A kávé világnapja Japánból ered, ahol elsőként tartották meg a világnapot 1983-ban, 37 évvel ezelőtt. Hivatalosan azonban csak 2009 óta ünnepeljük szeptember 29-én, a sokak által szeretett ital világnapját.

A kávé története

A kávé felfedezéséről többféle mendemonda kering, a leghitelesebb történet a XIV. századra nyúlik vissza, amikor is állítólag egy etióp kecskepásztor arra lett figyelmes, ha kecskéi egy bizonyos bokor piros termését legelik, akkor felélénkülnek. A pásztor begyűjtötte a cserje piros bogyóit, s elvitte a közeli kolostor szerzeteseinek. Azok forró főzetet készítettek a bogyókból – megfőzték az első kávét. Az ital hatásosnak bizonyult, felélénkültek tőle, ezért rendszeresítették, főleg az éjszakai szertartások, imaórák előtt ittak a főzetből.

Magyarországon nagy valószínűséggel a törökök 150 éves megszállása alatt terjedt a „fekete leves”. Széleskörben azonban csak Buda visszafoglalása után ismerték meg az országban. Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem című művében írja le először a kávé szót: “Egymás közt sok dologról beszélgetének. Káuét kicsin finchából hörpölgetének…”

1714-ben megnyílt az első magyar kávéház, majd rövid időn belül számuk megsokszorozódott. A kávéházak pedig a szellemi és művészi világ központjává váltak.

Érdekességek a kávéról

Mi, magyarok Európában az évi 2-2,5 kilogrammos kávéfogyasztással nem számítunk a komoly kávékedvelő nemzetek közé. Összehasonlításképpen: a finnek évente csaknem 12 kilogramm kávét fogyasztanak, ami átlagosan napi 5 csészét jelent per fő. Az olaszok háromszor, a spanyolok kétszer többet isznak, mint mi (5,7 és 4,5 kiló/év). Négy kávéfogyasztóból három a klasszikus pörkölt kávékat részesíti előnyben, ugyanakkor a fiatalabbak között egyre népszerűbbek az instant kávék és a kapszulás megoldások is.

A kávé világnapja alkalmából lássunk hát néhány érdekes tényt a kávéról, melyeket talán a legnagyobb kávérajongók sem tudtak:

  •     A kávé az olaj után a világ második legnagyobb értékben forgalmazott kereskedelmi terméke.
  •     A kávéhoz tejszínt öntve 20%-al hosszabb ideig képes meleg maradni.
  •     Az ókori arab kultúrában a nők egyetlen okkal válhattak el férjüktől, ha az pocsék kávét főzött.
  •     A kávé igazából egy gyümölcs, a bogyós gyümölcsökhöz tartozik.
  •     A világ egyik legdrágább kávéja a Kopi Luwak, azaz a Cibetmacska kávé. Ennek ára 350 euró körül mozog kilónként.
  •     Az amerikaiak átlagosan évi 1100$-t költenek kávéra, körülbelül 21$-t hetente. Ez éves szinten egy új telefon ára.
  •     A finnek fogyasztják a legtöbb kávét a világon, átlagosan napi 5 csészét per fő.
  •     Brazília termeli a világ kávéjának a 40%-át.
  •     A kávé két fő típusa az Arabica és a Robusta. Az utóbbi savasabb, kesernyésebb ízű és magasabb koffeintartalommal rendelkezik. Az Arabica lágyabb, enyhén savas ízű, alacsonyabb koffeintartalommal.
  •     A világ legdrágább kávéja a Black Ivory Coffee. Akár 1.100 dollárba is kerülhet a kilónkénti ára (330.000 Ft). A cibetmacska helyett, a kávébabok itt a Thai elefántok emésztőrendszerén haladnak át először, mielőtt feldolgozásra kerülnének.
  •     Észak-Korea tartja a világ legnagyobb jegeskávéja rekordot, egy 14,228 literes csésze americano kávéval.
  •     Az amerikaiak átlagosan 400 millió csésze kávét fogyasztanak naponta.
https://www.cafeme.hu/szeptember-29-a-kave-vilagnapja

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

39. heti Nyereményjáték – vers kvíz

Vers kvíz

Próbálja ki, hogy mennyi jó választ ad?

Kinek a verseiből idéztünk? Melyik idézethez, melyik cím tartozik?

Ezen a héten vasárnap éjfélig várjuk a megfejtéseket a szoregimuvhaz@gmail.com e-mail címünkre!

Azok között, akik jó megfejtést küldenek be, egy tárgynyeremény sorsolunk ki!

A sorsolásra hétfőn kerül sor, a nyertest külön is értesítjük!

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában