19. heti Hangolódjunk!

117 éve ezen a napon ünnepeljük a Madarak és fák napját!

1902-ben, Párizsban az európai országok egyezséget kötöttek 
a hasznos szárnyasok védelmének érdekében.

A természetvédelmi törvény 64. § szerint 
„Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. 
E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság 
– különösen az ifjúság – természet védelme iránti elkötelezettségét
kell szolgálnia.”

Ezen apropóból Albert András, a Kiskunsági Nemzeti Park természetőre látogatott el hozzánk és tartott egy előadást a Kossuth Lajos Általános Iskola diákjainak.

Az előadásában a Kiskunsági Nemzeti Park területén található madár- és növényvilágról mesélt, az általuk kialakított életközösségekről, valamint felhívta a figyelmet a környezetvédelemre és a környezettudatosságra.

 

Bemutatott a diákoknak egy természetfilmet, mely a Filmdzsungel TÉKA nevű internetes oldalon ingyenesen elérhető.

A Filmdzsungel Stúdió ismeretterjesztő filmek gyártásával foglalkozó cég, amely elkötelezett a természetvédelem iránt is. Minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy kameráikkal és a film erejével segítsék a természetvédők, kutatók és természetbarátok munkáját, a veszélyeztetett élőhelyek és fajok megóvását.

 

Az általuk készített természetfilmek, tudományos-ismeretterjesztő filmek, dokumentumfilmek online módon, ingyenesen érhetők el.

 

A mai előadásban az „Akcióban a természet őrzői – Gyűrűkkel a ragadozómadarakért” című alkotásba nyerhettünk bepillantást.

“Bár a ragadozó madarak erős, magabiztos állatok – de az élőhely, a fészkelőhely, és a táplálékállatok jelenléte mind hatással van rájuk, könnyű belátni, hogy nekik is nagy szükségük van a védelemre. Ebben az epizódban kiderül, milyen nehéz urali bagoly fiókákat gyűrűzni, ha a szüleik a közelben vannak, megtudjuk, mitől bagolybarát egy templom, mennyire nehéz megtalálni egy hamvas rétihéja fészkét és mekkora feladat meggyűrűzni egy szirtisas fiókát.”

 

 

https://filmdzsungel.tv/akcioban_a_termeszet_orzoi/

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

15. heti Hangolódjunk

Arany és Petőfi, ezt az irodalmi barátságot idézzük meg egy levélrészlettel:


„Egy barátság kezdete

Pest, február 4. 1847.

Üdvezlem Önt! Ma olvastam Toldi-t, ma írtam e verset, s még ma el is küldöm. Az „Életképek”-ben ki fog ugyan jőni, de én minél hamarabb akarom Önnek tudtára adni azon meglepetést, azon örömet, azon elragadtatást, melyet műve költött bennem.

Írjon Ön nekem, ha nem fogja restellni; írjon magáról, akármit, mindent, hány éves, nőtlen-e vagy házas, szőke-e vagy barna, magos-e vagy alacsony … minden érdekelni fog. Isten Önnel, Isten Önnel. Ab invisis őszinte barátja

Petőfi Sándor”


 

Ezzel a kis szösszenettel szeretnénk a 2019. április 10-én 17.00 órai kezdettel megrendezésre kerülő „Szabadságharc” című  – Arany és Petőfi barátságának két évét – bemutató színpadi játékra felhívni az érdeklődők figyelmét!

 

Várunk Mindenkit szeretettel, a belépés díjtalan!

 

 

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

forrás: http://folyoiratok.ofi.hu/mikkamakka/arany-janos-es-petofi-sandor-baratsaga

10. heti Hangolódjunk!

Ezen a héten a NEMZETKÖZI NŐNAPRA HANGOLÓDUNK!

 

Kedves férfi olvasóink, látogatóink!

Ne feledkezzenek meg erről a napról!

Kéri János: Nőnapi köszöntő

Tavasz hajnalán
Róluk emlékezünk,
A nőkről, kiknek
Életünk köszönhetjük.

Ki mindent
Megtesz értünk, a nő,
Dajkál, ápol,
És felnevel ő.

Hálánk szálljon
Lányra, anyára,
Ki a családot
Összetartja.

Szépséges nők,
Jó asszonyok,
Kívánunk boldog,
Víg nőnapot.

 

A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.


A nőnap eredete:

A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt: 1857-ben New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért.

 

1909-ben az Amerikai Szocialista Párt február 28-át tette meg nemzeti nőnappá, s 1913-ig e napon tartották az ünnepet. Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy évente rendezzenek világszerte nőnapot.

 

A Nemzetközi Nőnapot 1914-ben tették március 8-ra a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának – más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett tűzben elpusztult 129 munkásnő – emlékére.

Egy kis érdekesség:

Finnországban a nők már 1906-tól szavazhattak, Oroszországban 1917-től, Németországban 1919-től, a franciaországi és az olaszországi nők azonban csak a II. világháború végétől, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteini nők csupán 1984-től.

 

Az ünnep időközben sok helyen elvesztette politikai tartalmát és jelentőségét, s jobbára virággal, apró ajándékokkal ünneplik.

Sok helyütt e napon civil szervezetek a nők elleni erőszakkal szemben emelik fel szavukat!

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

 

forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_n%C5%91nap https://mult-kor.hu/20110308_tuntetestol_a_hoviragig_a_nemzetkozi_nonap_rovid_tortenete

9. heti HANGOLÓDJUNK

“Színház mindig volt, van és lesz. Az élő szó és az élő megjelenés ereje az mindennél erősebb.” (Mikó István)

A 9. heti hangolódjunk rovatunkban a

“Se veled, se nélküled!” című színházi előadásra hívjuk fel az érdeklődők figyelmét, mely március 3-án 19.00 órakor kerül megrendezésre.

A belépőjegy ára 700Ft, mely elővételben is és a helyszínen is megvásárolható a művelődési házban!

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

 

8. heti HANGOLÓDJUNK

Hangolódjunk a farsangi maszkok készítésére és a téltemetésre!

A programokra február 22-én kerül sor itt Szőregen!

 

A téltemetés hagyományos, régi ünnep

Kiszebáb – A télűzéshez, a tavasz eljövetelének ünnepéhez kapcsolódó népszokásnak a  kelléke.
A babona szerint a kiszebáb égetése megszabadítja az embereket minden bajtól. A téltemető népszokás ismét igen kedvelt.

A lényege, hogy kiszebábot és zajkeltő szerszámokat készítenek az iskolás gyerekek, mellyel felvonulnak. A vonulás közben hangosan zörgetik szerszámaikat és télűző rigmusokat kiabálnak.

Kisz, kisze haj! Elűzzük a betegséget, behozzuk az egészséget, haj!

Itt Szőregen a vonulás az iskola előtti téren felállított máglyánál ér véget, ahol az összegyűlt személyek gondűző cédulákat tűznek fel a kiszebabára, majd azokat bedobják a tűzbe. A papírokra azt írják fel, hogy ki mitől szeretnének megszabadulni.

Majd óriási kört alakítva, a máglya elhamvadásáig tavaszköszöntő versikéket és dalokat szoktak énekelni a résztvevők.

Megbűvölve figyelik, hogyan hamvad el végre a tél, vele együtt a betegségek is, s adja át helyét a gyönyörű szép tavasznak; a hideg szürkeség a fényes melegnek.

Ezzel a népszokással varázsoljuk be a tavaszt mi is itt Szőregen, s kívánjuk, hogy mindnyájan jó egészségnek örvendhessünk!

 

A művelődési ház a télűzés, a kiszebáb égetése előtt az iskolás gyerekek egy csoportját várja szeretettel, akik farsangi maszkot készíthetnek.Íme 1-2 letölthető sablon, aminek a segítségével bárki készíthet akár otthon is álarcot!

 

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

 

 

 

 

forrás:

http://www.kossuth-szeged.sulinet.hu

https://szinesotletek.blog.hu/2014/01/24/papiralarcok_farsangra_letoltheto_sablonokkal