Könyvajánló

Egy igazi nyári olvasmányélményre hívjuk fel látogatóink figyelmét. Ezt a kötetet ugyanis nem lehet csakúgy kutyafuttában elolvasni. Időt kell rá szánni. Egyrészt azért, mert a története is és a szövege is a könyv elé “ragasztja” az olvasót, másrészt pedig azért, mert tömérdek gondolatot ébreszt fel bennünk, amelyen érdemes elidőznünk.

Képtalálat a következőre: „calvino eleink”

A kötet utoljára 1980-ban, még a szerző életében került piacra. Ezen kívül megjelent már magyarul Calvinótól több mesegyűjtemény, novelláskötet (például a Kozmikomédia), fantasztikus kalandregény (Láthatatlan városok), különleges “kártyaregény” (Az egymást keresztező sorsok kastélya), illetve egy könyv az olvasásról, melyet A rózsa nevé-hez szeretnek hasonlítani (Ha egy téli éjszakán egy utazó). Utóbbi két művét a mágikus realizmus égisze alá sorolják. (Tennénk mi is, ha hinnénk az efféle kategóriákban.)

A Eleink három történelmi-fantasztikus regényből áll: A nem létező lovag, A kettészelt őrgróf, A famászó báró. Talán elsőre kissé furcsán hangzik a fantasztikum és a történelem párosítása, de annyira magával ragadó a szöveg, hogy hamar felül lehet emelkedni ezen a furcsaságon.

Calvino csodálatos érzékkel keveri a groteszket a reálissal, és láttatja magától értetődőnek az extremitást – végül már teljesen természetesnek vesszük a hihetetlent. Mindhárom kisregénynek van egy kiinduló groteszk eleme, a körítés és a történetvezetés aztán már nagyjából a realitás talaján marad. Az irónia, a groteszk eszköz az író kezében: segítségével ébreszt rá minket a világ és az emberi természet visszásságaira.

A nem létező lovag a lovagregények paródiája. A címszereplő egy olyan lovag, akinek csak a páncélja létezik, ő maga nem. Ha bekukucskálnák a sisakrostélya mögé, csak a semmibe merednénk. A lovagban és csatlósában hamar Don Quijotére és Sancho Panzára ismerhetünk, bár kissé más a célja a vándorlásuknak: egy tizenöt esztendővel ezelőtti szüzességet kell felkutatniuk. A regény megcsúfolása mindennek, amit a lovagi erények jelentenek, pellengérre állíttatik Nagy Károly és a Grál lovagok egyaránt.

A kettészelt őrgróf sem igazán ragad le a fizika és a biológia törvényszerűségeinél. Medardo di Terralba őrgrófot telibe találja egy ágyú, amely kétfelé szeli a testét. Hogy hogy nem, mindkét fele életben marad, és visszatér szülőhazájába, Terralbába. Ám a jobb fele gonosz piromán ördöggé változik, a bal pedig a Jóságossá, akinek nincs más gondolata, csak az, hogyan segítsen embertársain. Mivel ugyanabba a lányba szerelmesek, ölre mennek egymással, és a verekedés hevében újra felfakadnak sebeik, melyeket a doktor rögtön össze is fércel. Így végül újra egymásra talál a jó és a rossz oldal, akár a mesében.

A harmadik regény, A famászó báró ifjúsági változata is elkészült, ami nem csoda, hiszen egy tizenkét éves kisfiúról szól, aki egy napon megelégeli apja “címkórosságát”, anyja harci szenvedélyét és egy fa tetejére menekül, hogy ezentúl a fák tetején töltse hátralévő életét. Kizárólag a fák tetején él és tanul, szerelmeskedik és háborúzik – egyikről a másikra ugrálva. A kisfiú aztán szép lassan megöregszik, és végül mind az orvos, mind a pap fára kell, hogy másszon, hogy megvizsgálhassa és feladhassa az utolsó kenetet – Cosimo még meghalni is a fán akar.

Calvino egyik legnagyobb erénye a nyelve, rég olvastam ilyen gyönyörű, barokkos mondatokat, amelyek ennyire magukkal sodorják az olvasót. Minden fordítás olvastán felmerül az emberben, vajon milyen lehet az eredeti, mennyiben sikerül a magyar verziónak visszaadnia az eredetit. Ennél a könyvnél nem kétséges, legalább olyan színvonalú fordítás született, mint az eredeti munka.

Csodálatos nyelvi leleményei mellett Calvino gondolkodásra is késztet. Két röhögés között eltöprenghetünk rajta, hogyan őrizhetjük meg szabadságunkat dacolva a körülményekkel, vagy hogy mi a bizonyítéka létünknek, ha még a puszta páncél is elég hozzá, hogy azt higgyék, létezünk?

Jolsvai Júlia

Néhány szó a szerzőről:

Calvino neve kevéssé ismert Magyarországon, bár a művei általában már napvilágot láttak magyarul is – ha nem is a közelmúltban. Calvino olasz létére Kubában született 1923-ban, de kétéves korában a családja visszatért Olaszországba, San Remóba. 1941-ben beiratkozott a torinói egyetem irodalom szakára, de a tanulmányait félbe kellett szakítania a háború miatt. Besorozták a fasiszta hadseregbe, ahonnan bátyjával együtt hamar megszöktek, és csatlakoztak a partizánokhoz. A háború után folytatta tanulmányait, majd a kommunista pártba is belépett, de ’56-ban – válaszul a magyar forradalom leverésére (!) -, kilépett. Később könyvkiadónál és folyóiratoknál dolgozott, miközben regényeket és esszéket írt. 1985-ben halt meg.

Forrás: http://www.origo.hu/kotvefuzve/blog/20110126-italo-calvino-eleink-kritika-a-skizofren-orgrof-a-levegolovag.html

Jó olvasást kívánunk!

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Könyvajánló

Az Ünnepi Könyvhétre készült el a Szegedi Horizont 2018 című antológia, amibe szegedi kötődésű költők és írók folyóiratokban, napilapokban már megjelent műveiből válogattak a szerkesztők, Bene Zoltán és Diószegi Szabó Pál.

“A tavalyi évhez hasonlóan idén is a Városháza dísztermében mutatták be a Szegedi horizont című antológiát, amelynek koncepcióját a kötet két szerkesztője, Bene Zoltán és Diószegi Szabó Pál ismertette a közönséggel. Az antológia megjelenését ezúttal is Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatta.”

Bővebben:

Hegedűs Réka: Megjelent a Szegedi horizont 2018

Jó olvasást kívánunk!

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Könyvajánló

Aki szereti a történelmi regényeket, annak nem kell bemutatni Csikász Lajost, akinek most jelent meg legújabb történelmi regénye Megátkozottak címmel. Viszont, aki nem ismeri az alkotót, az most személyesen is találkozhat vele nálunk a Tömörkény István Művelődési Házban, ugyanis június 7-én 17.00 órától új regényének kötetbemutatójával várja az olvasókat. 

Képtalálat a következőre: „csikász lajos megátkozottak”

A regényről röviden

“Csikász Lajos történelmi regénye IV. (Kun) László (1262-1290) Árpád-házi királyunk uralkodása idején játszódik. IV. László gyermekkorára rányomta bélyegét nagyapja, IV. Béla, és apja, V. István szinte folyamatos viszálykodása. Béla még magát Lászlót, és anyját, Kun Erzsébetet is elfogatta és bezáratta egy időre.

IV. László uralkodása során szembekerült a nagyapja és apja idején a bőkezű királyi adományoknak köszönhetően megerősödött főnemesi családokkal – az Anjou-kor történetéből jól ismert Csákokkal, Abákkal, Borsákkal, Kőszegiekkel -, Ottokár cseh királlyal, viszont sikerült szövetséget kötnie Habsburg Rudolf német királlyal.

László a “Kun” nevet a tatárjárás előtt behívott, majd elűzött, később IV. Béla által újra letelepített kunokkal való rokonsága és irántuk tanúsított vonzalma miatt kapta. A félig pogány kunok megtérését és tartós letelepedését szorgalmazó törvények pápai kikényszerítése után azonban az ő támogatásukat is elvesztette, mi több, halálát kun kezek által lelte.

1286. Erzsébet anyakirályné IV. László király udvarába rendeli rokonukat, Arbuzt, a kun főurat, hogy tanácsaival szolgálja a megrendült hatalmú uralkodót. A kun tanácsadó azonnal szembesül a főúri vetélkedésekkel és belharcokkal, és a hűség látszatának megtartása mellett a saját útját kezdi járni. Az Ezüst sávok, arany liliomokból ismert Ócsárd nembeli András és Letenyei Zsigmond még IV. László királyi testőrségének fiatal száznagyai, akik az árulások és intrikák közepette is hűségesen szolgálják a királyt, ám egy ifjú nemes, Vönöcki Sándor Budára érkezése tragikus fordulatot eredményez mind az ő életükben, mind az ország sorsában.

Csikász Lajos új regénye az eddigieknél árnyaltabb képet ad az 1286-1290-es évek Magyarországáról, és önállóan olvasható előzménytörténete a szerző Anjou-lobogók alatt című sorozatának. Az olvasó nem csak a Kun László királyságát feszítő ellentétekről és viszályokról tájékozódhat, de elmerülhet a “liliomos” kötetek szereplőinek előéletében és megértheti azokat az ellentéteket, amelyek mintegy másfél évtizeddel ezen regény eseményei után meghatározzák a cselekedeteiket.” Forrás: https://www.libri.hu/konyv/csikasz_lajos.megatkozottak-1.html

Jó olvasást kívánunk!

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Könyvajánló

A héten egy több mint száz évvel ezelőtt íródott könyvre fókuszálunk, amely mind a mai napig nagyszerű olvasási élménnyel ajándékoz meg bennünket. Hogy A csavar fodul egyet című kisregény rémtörténet-e vagy inkább a psziché világát tárja fel, nem lehet egyértelműen eldönteni. Sokszor el kell olvasni ahhoz, hogy állást tudjunk foglalni e kérdésben, de ekkor is kétséges, hogy bizonyossággal ki merjük jelenteni, hogy megfejtettük a titkot. 

Képtalálat a következőre: „henry james”

A szerző Henry James egy “milliomos magántudós fia, aki rendkívül tehetséges, magas műveltségű családi környezetben nevelkedett, jórészt Európában. Bátyja, William James, korának egyik legjelentősebb pszichológusa és filozófusa volt, a Harvard Egyetem tanára, az ő nevéhez fűződik az amerikai szellemre annyira jellemző pragmatizmus elméletének kifejlesztése. […] Henry James nagy amerikai regénytörténeti jelentősége eszközeinek újszerűségében és művészi gazdagságában van. Pszichológiai realizmusának meggyőző hitelessége egyebek között abból is fakad, hogy szakítva a hagyományos elbeszélő-technikával, szokatlan perspektívából vetítette történeteit. Mindent a szereplők tudatán át látunk, nemritkán a regénybeli események fő sodrán kívül álló mellékszereplő élményein és elbeszélésén át. Szerkesztő művészetének bonyolultságban és árnyalatosságban egyenrangú párja nyelvi művészete. Nüanszokban gazdag s rendkívül hajlékony prózájának ritmikája, metaforavilágának változatossága nyelvét a kifejezés tökéletes eszközévé tette. Kétségtelen, hogy művei számot tevő szellemi erőfeszítést kívánnak az olvasótól, a választékos mondanivalóhoz simuló kifinomultságuk, gondos csiszoltságuk bizonyítja, hogy James az amerikai széppróza egyik legnagyobb stilisztája.” Forrás: http://www.literatura.hu/irok/real/henry_james.htm

Képtalálat a következőre: „henry james acsavar fordul egyet”

“The Turn of the Screw, 1898 (A csavar fordul egyet) című kisregény — azon kevés számú műveinek egyike, melynek a maga idejében közönségsikere is volt — egy nevelőnő és két kis tanítványa köré fonódó kísértethistória, mely az egyik gyermek halálával tragikus véget ér. A drámai feszültségű történet a lehetséges bűn, a fenyegető gonoszság baljós hangulatát, a felnőttek s a gyermekek szembenállásának bonyolult feszültségeit idézi fel. (A történetből Benjamin Britten operát írt.)” Forrás: http://www.literatura.hu/irok/real/henry_james.htm

Egy bővebb tartalmi elemzés itt olvasható: http://ekultura.hu/meta/szerzok/cikk/2013-01-16+09%3A00%3A00/henry-james-a-csavar-fordul-egyet

Jó olvasást kívánunk!

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

 

 

Könyvajánló

Egy 20. századi nagy klasszikust ajánlunk erre a hétre. Izgalmas, lebilincselő és nagyon is aktuális olvasmány.

Aldous Huxley Szép új világáról van szó, amiből száműzték a művészetet, a hitet, az önmagáért való tudást, hogy az emberek a fennálló rendnek engedelmeskedve éljék gondolatoktól és gondoktól mentes életüket. Ebben a világban mindenki a kasztjának megfelelő feladatot végzi, persze kérdések nélkül. És, ha valakinek ez nem lenne természetes, akkor a szóma nevű szer segít ebben, eltünteti az egyéniséget, eltünteti az önálló gondolatokat, vigyázva, hogy a rend által felépített rendszer ne sérüljön.

Képtalálat a következőre: „huxley szép új világ”

Képzeljünk el egy világot, ahol a társadalom a tudománynak, egészen pontosan az irányított mesterséges megtermékenyítésnek köszönhetően előre meghatározott kasztokra bomlik. E kasztok pedig hipnoszuggesztió révén beléjük ültetett erkölcsi rendjüknek köszönhetően szinte sohasem lázadnak a fennálló rend ellen, amennyiben mégis megtennék, a szóma nevű (a szanszkirtok szent italának elnevezését idéző) tökéletes drog mámora pillanatok alatt visszazökkenti őket a látszatra cseppet sem sivár mindennapokba.

 

Képzeljünk el egy világot, ahol minden a fogyasztás körül forog, ahol a régi nem megbecsülendő, különösen, ha szép, ahol kizárólag a legújabb a divat. Egy olyan világot, ahol a monogám kapcsolatok helyett a promiszkuitás számít dicséretesnek, ahol a halálig fiatal, tökéletesen karbantartott test kultusza előbbre valónak tekinthető a szelleménél. Olyannyira, hogy még a legkiválóbb elmék sem találnak tehetségükhöz méltó témát műveikhez. A kifogástalanság és egészség posványa ez, amit legfeljebb az kavar fel, ha valaki valamiért nem képes teljes szívvel beilleszkedni ebbe az egyensúlyából kibillenthetetlen rendszerbe.

Bővebben: http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/o/cikk/2007-06-10+00%3A00%3A00/aldous-huxley-szep-uj-vilag

Jó olvasást kívánunk!

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában