37. heti Tudományos Töprengő

Zöld Balaton

Kutatók szerint az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a rendkívüli algásodásnak a Balatonban.

 

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén.
A mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja – az algatömeget mutató érték – elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek. Ehhez legalább 15 tonna foszforra volt szükség, ami csak az üledékből jöhetett, mert külső forrásból ennyi foszfor nagyjából 1 év alatt jut ide.

Arra viszont csak a további vizsgálatok, kutatások adhatják meg a választ, miért szabadult fel ennyi foszfor a tó üledékéből – mondta Istvánovics Vera.

A kutatók megállapítása szerint a nagy és váratlan algaszaporulatban döntően egy toxintermeléséről ismert cianobaktérium játszott szerepet, amely hasonló mértékben még soha nem szaporodott el a Balatonban.

Istvánovics Vera megjegyezte azt is, hogy bár a hűvös időjárás hatására az elmúlt napokban csökkent a Balaton nyugati területén az algásodás, a beindult folyamat hatására jövő nyár elején nagy valószínűséggel óriási árvaszúnyograjzás lesz.

A szakemberek szerint közepes a valószínűsége annak, hogy ha felmelegszik az idő, az eddiginél is erősebb algásodás jön. Így kicsi az esélye annak, hogy a nagy algatömeg pusztulása és gyors lebomlása szeptember második felében oxigénhiányt, ennek következtében tömeges hal- és kagylópusztulást okozna.

 

forrás: http://www.ma.hu/tudomany/334557/Ezert_zoldulhetett_be_a_Balaton

35. heti Tudományos Töprengő

Augusztus 29.  – A magyar fotográfia napja

Vállas Antal

Ezen a napon készült Magyarországon először nyilvános rendezvényen fénykép, dagerrotípia. (A dagerrotípia a fotográfiában az elsőként gyakorlati használatba került képrögzítési eljárás volt, melyet Louis Daguerre és Nicéphore Niépce fejlesztettek ki.) 1840. augusztus 29-én, a Magyar Tudós Társaság ülésén Vállas Antal (Pest, 1809.– New Orleans 1869.) magyar mérnök, matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja mutatta be, miként lehet képet alkotni a fénysugarak segítségével fényérzékeny nyersanyagon.

 

Fényképészet történet

A dagerrotípiák lemezre készültek, minden dagerrotípia egyedi volt és részletgazdag volt.

Daguerre eljárása szerte a világon gyorsan elterjedt. Már 1839-ben híres egyiptomi, palesztinai, görög és spanyol műemlékek képével tértek vissza az utazók Párizsba. Az expozíciós idő azonban nagyon hosszú volt. A bostoni King’s Chapel fényképezése például 50 percig tartott. Nem tudtak mozgó tárgyakat fényképezni, és a portrékészítés is nehézségekbe ütközött. A modellnek hosszú percekig kellett mozdulatlanul ülnie fehérre lisztezett arccal.

Alexander Wolcott 1840 márciusában megnyitotta az első műtermet New Yorkban. A lencsét tükörrel helyettesítette, és megrendelőiről apró portrékat készített.

Antoine-Francois-Jean Claudet, aki Londonban nyitott műtermet, észrevette, hogy a piros fény nem hat a fényérzékeny lemezekre, ezért biztonságosan használható a sötétkamrában.

A fényképezőgépek továbbfejlesztésében a magyar Petzval József és az osztrák Friedric

Petőfi Sándorról készült egyetlen fénykép (dagerrotípia, 1844)

h Voigtläder ért el igen figyelemre méltó eredményt. Petzval akromatikus portrélencséjének fényerőssége mintegy 20-szor nagyobb volt a Párizsban gyártott egyszerű meniszkusz-lencséknél, amelyeket a Daguerre-fényképezőgépekben használtak. Voigtländer a fényképezőgép ormótlan faháza helyett könnyen hordozható dobozt szerkesztett. Az újításokat 1841 januárjában ismertették. Ugyanebben a hónapban az osztrák Franz Kratochwila közzétett egy kémiai eljárást, amelyben klór- és brómgőzöket alkalmazott, és a lemez érzékenységét az ötszörösére növelte. Az újítások eredményeként az expozíciós idő 20-40 másodpercre csökkent. A dagerrotípia-készítés virágzó iparág lett.


Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Forrás: https://howtophoto.wordpress.com/2009/02/21/fenykepeszet-tortenet-ii-resz/

32. heti Tudományos Töprengő

Hullócsillag – Hamarosan itt a legszebb meteorhullás

A meteor az a fényjelenség, amelyet az űrben keringő kisebb kövek, 
porszemek (meteoroidok) keltenek a légkörben, miközben, a nagy sebesség 
miatti súrlódástól felizzva, ionizálják azt. Népies nevük hullócsillag.

A babona szerint ha valamit kívánunk a jelenség megfigyelésekor, 
akkor az beteljesedik.

Csak a 18. század végén vált elfogadottá, hogy kozmikus eredetű 
jelenségről van szó, addig úgy gondolták, hogy a felvillanásokat a Föld 
légkörének valamely megnyilvánulása okozza. Maga a meteor elnevezés 
görög eredetű, ami ég és föld között lebegő-t jelent.

Augusztus 12-13-a éjszaka várható a legnépszerűbb meteorraj, a Perseidák idei csúcsa.

Magyar idő szerint 13-án hajlani 4-kor a számítások alapján óránként akár 110 fényjelenséget is megfigyelhetünk majd.

A meteorok látszólag a Perseus csillagkép felől érkeznek, valójában azonban forrásuk a 109P/Swift-Tuttle üstökös. Ahogy a 130 éves keringési idejű égitest az űrben halad, apróbb darabok válnak le róla. Mikor a Föld találkozik a törmeléksávval, az ahhoz tartozó parányi objektumok elérik a légkört, ahol megsemmisülnek, kialakítva a fényjelenségeket.

 

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Forrás: https://24.hu/tudomany/2019/08/06/leglatvanyosabb-meteorhullas-perseidak-meteorraj-2019-augusztus/, https://hu.wikipedia.org/wiki/Meteor_(csillag%C3%A1szat)

31. heti Tudományos Töprengő

1922-ben ezen a napon halt meg Bánki Donát mérnök, feltaláló.

1859-ben született, korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.

A munkát közösen végezte Csonka Jánossal, akivel kifejlesztették az ún. Bánki-Csonka motort, amely a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes terméke volt. Együtt szabadalmaztatták a porlasztót, ezzel nagy mértékben növelték a motor hatásfokát, valamint feltalálta a vízturbinát, ezért azonban csak halála után kapott kitüntetést. Mindemellett egyetemi tanárként dolgozott.


Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

 

30. heti Tudományos töprengő

Mivel a hétvégén a már említett lótusz napok várnak minket, a Füvészkertben így gondoltuk ehhez kapcsolódóan ismerkedjünk meg a keleti-kultúrákhoz köthető meditációs tudománnyal.

Maga a meditáció egy összefoglaló név, ugyanis több ággal, módszerrel rendelkezik.

A meditáció segít a testünk tudatos ellazításában, célja a nyugalom és a lelki béke megtalálása. Ezzel segít megküzdeni a minket érő stresszel és javítja a koncentrációképességet.

https://nlc.hu/egeszseg/20160613/meditacio-pozitiv-hatasok/

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában