28. heti Tudományos Töprengő

 

218 éve Jean-Louis Pons fedezett fel először üstököst. 1801. július 11-én Charles Merrier-rel közösen fedezték fel saját tervezésű teleszkóppal. Pons a firenzei megfigyelőközpont igazgatója lett, valamint a francia Tudományos Akadémia Lalande-díját is elnyerte. A későbbiekben további 36 üstököst fedezett fel, így az ő nevéhez köthető a legtöbb üstökös felfedezése.

Az üstökös olyan kis Naprendszer-beli égitest, mely a Nap körül kering, és a Nap közelébe érve kómája és a csóvája fejlődik – mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás. Maguk az üstökösmagok lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból állnak, méretük néhány kilométertől néhány tíz kilométerig terjed.
Források:
https://www.google.com/search?biw=1366&bih=608&tbm=isch&sa=1&ei=YGAcXd6KMIe0UvXBusAI&q=jean-lous+pons&oq=jean-lous+pons&gs_l=img.3…40496.49084..49246…2.0..0.95.1177.16……0….1..gws-wiz-img…….0i67j0j0i30j0i8i30.Ai-JaWJ4Pgs#imgrc=VFgzERYGbzsfdM:
http://ezenanapon.hu/

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

27. heti Tudományos Töprengő

Ezen a napon (július 4-én) 1934-ben hunyt el Marie Curie. A lengyel származású francia tudós férjével, Pierre Curie-vel kutatta a radioaktivitást. Ez okozta halálát is. Ő volt az első női Nobel-díjas és az első, aki két tudományterületen (fizika és kémia) is megszerezte a kitüntetést. Felfedezte a rádiumot és a polóniumot.

   Marie Sklodowska 1867-ben született Varsóban. Ott járt gimnáziumba is, egyetemre azonban nem vették fel, neme és lengyel származása miatt. Később Párizsba költözött, ahol elkezdte egyetemi tanulmányait. Matematikából és fizikából diplomát szerzett ezután Varsóban szerette volna folytatni karrierjét, de jelentkezését elutasították, így visszatért Franciaországba. Megismerkedett Pierre Curie-vel, akivel 1895-ben összeházasodtak és innentől kezdve együtt kutattak.

   Becquerel felfedezte a radioaktivitást és a Curie házaspár is ezt kezdte tanulmányozni. 1898-ban két új elemet is felfedeztek: Az egyiket Marie hazája tiszteletére polóniumnak nevezték el, a másikat pedig rádiumnak, az erős radioaktivitása miatt.

  1903-ban Marie Curie, Pierre Curie és Henri Becquerel együtt nyertek fizikai Nobel-díjat a radioaktivitás felfedezéséért és tanulmányozásáért. 1911-ben kémiai Nobel-díjat is kapott. Többek között neki is köszönhető az, hogy 1914-ben megalapították a Rádium Intézetet, ahol később több Nobel-díjjal elismert tudós is kutatott.

 

Abban az időben még nem ismerték a radioaktív sugárzás veszélyeit. A tudósok, ahogy Marie is, bármilyen védőfelszerelés nélkül vizsgálták. Ma már tudjuk, hogy a radioaktivitás káros hatással van az élő szervezetekre és, hogy valószínűleg ez okozta Marie Curie halálát is.

Érdekesség, hogy a Curie házaspár személyes tárgyai és jegyzetei még mindig sugároznak, így ezeket csak saját felelősségre, védőöltözetben lehet megnézni.

(A jegyzetek a rádium 226-os izotópjával fertőzöttek, és még legalább 1500 évre van szükség ahhoz, hogy a sugárzás intenzitása feleződjön – az izotóp feleződési ideje ugyanis 1601 év.)

Források:

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-11-evfolyam/a-radioaktiv-bomlasok/marie-sklodowska-curie

https://hu.wikipedia.org/wiki/Marie_Curie

https://www.origo.hu/tudomany/20150826-marie-curie-jegyzetek-radioaktivitas-radium-felezodesi-ido-sugarzas.html


Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

12. heti Tudományos Töprengő

„Ajaj, a mai web már semmilyen értelemben nem az a web, amit létre akartunk hozni!”

 

A napokban ünnepelte 30. születésnapját a világháló.

 

 

 

 

 

  1. március 12-én egy szoftvermérnök beadott egy tervet munkáltatójának, melyben leírta, hogyan kommunikálhatnának egymással a távoli számítógépek.

Tim Berners-Lee a svájci CERN részecskefizikai kutatóintézet munkatársa egy olyan megoldást talált, ami segít az egymástól messze dolgozó fizikusok munkájának összehangolásában.

Felvázolta egy olyan technológia alapjait, ahol a távoli számítógépek egy egységes protokollt használó hálózaton keresztül érhetnék el egymást és a felhasználók is egy általánosan elfogadott módszerrel léphetnének interakcióba a másik gépeken lévő adatokkal.

Így megalkotta a HTML nyelv első változatát, a weboldalak megjelenítésére szolgáló HTTP protokollt, és a világ első böngészőjét WorldWideWeb.app néven.

Ebből az ötletből nőtt végül ki az egész ma ismert internet.

Az első weboldalra egyébként várni kellett még 5 évet, ez szintén Tim Berners-Lee nevéhez fűződött.

 

A feltaláló folyamatosan hangoztatja véleményét a mai internet aggasztó állapotáról, ugyanis meglehetősen pesszimista képet lát arról a hálózatról, amivé a web harminc év alatt fejlődött. Ezért cselekvésre szólította föl a kormányokat, hogy a világháló újra olyanná alakulhasson, ami a legjobban szolgálja az emberiséget.

 

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában


forrás: https://pcworld.hu/pcwlite/www-30-szuletesnap-260622.html

https://index.hu/techtud/2019/03/13/berners-lee_nem_ilyen_webet_akartunk/?fbclid=IwAR2OFYzetW1BmKKW6M-4DAjdWdXZGqEGIEJLWiba43wCGbeIywuf5wuxb4s

10. heti TUDOMÁNYOS TÖPRENGŐ

Unalomig ismételgetett tény, hogy ha nem fogjuk vissza a fosszilis energiaforrások használatát, akkor nagyon nagy slamasztikába kerülünk!!!

Szerencsére jó eséllyel még visszafordíthatjuk a folyamatot, ehhez viszont arra lenne szükség, hogy a világ országai visszaszorítsák a szén-dioxid-kibocsátásukat.


A napsugárzást visszaverő, a földfelszínt óvó, tengerek feletti felhőtakaró eltűnhet, ha a légköri szén-dioxid mennyisége háromszorosára nő – figyelmeztet egy új kutatás.

 

 

 

„Veszélyes éghajlatváltozási küszöbértékeket találtunk, amelyekről eddig nem tudtunk” – mondta Tapio Schneider, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) pasadenai bolygókutató központjának tudósa, a Nature Geoscience-ben közölt tanulmány vezető szerzője.

 

 

 

Az úgynevezett sztratokumulusz (réteges gomolyfelhőzet) a szubtrópusi óceánok mintegy 20 százaléka felett terül el. Ha ez a felhőtakaró eltűnik, a Föld drámaian, akár nyolc fokkal is felmelegedhet. Az ilyen mértékű melegedés megolvasztaná a sarki jeget és több tíz méterrel emelné a tengerszintet. A tudósok szerint fele ekkora melegedés is meghaladná az ember alkalmazkodási képességét.

Schneider és kollégái azt állapították meg, hogy a tengeri védő felhőréteg a szén-dioxid 1200 ppm-es koncentrációjánál kezdene felszakadozni. Az ember okozta globális felmelegedés kezdete óta csaknem 45 százalékkal – 285 ppm-ről 410 ppm-re – emelkedett a szén-dioxid koncentrációja. A gáz kibocsátásának jelenlegi ütemében az 1200 ppm-es szintet 2104-ben érnénk el.

 

Figyeljünk a környezetünkre, óvjuk a FÖLDET!

 

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

 

 

forrás: https://index.hu/techtud/2019/02/26/nasa_eltunhetnek_a_tengerek_folul_felhok/?fbclid=IwAR0E6H3LXJbFOwGpd_u1MwZF8bk51twG8ejhnFtX0FeYx_a3elVDbJdXIpc&token=9981123d74fc93c8a6d9cc7b4ee0f22d

http://www.origo.hu/tudomany/20190301-klimavaltozas-megfigyeltek-valamit-amibe-az-egesz-foldi-elet-belerokkanhat.html

9. heti tudományos töprengő

Új és konkrét bizonyítékok az evolúció működéséről.

Eddig nem sokat tudtak a tudósok arról, hogy miként válik egy magát reprodukáló egysejtű élőlény összetett, többsejtű élőlénnyé. Voltak elképzelések, hogy mik indíthatják be az evolúciós folyamatot, de bizonyíték kevés, ezért igazán érdekes a kutatók  mostani eredménye.

A kísérletben egysejtű algákat vizsgáltak, ahol az algákra rászabadítottak egy ragadozót, az algákkal is táplálkozó egysejtű papucsállatkát. Az algák nem simán osztódással szaporodtak, hanem többsejtű élőlényt hoztak létre. A többsejtű algák 750 generáció és nagyjából ötven hét alatt fejlődtek ki.

A többsejtűvé és ezáltal lényegesebben nagyobbá váló algákat már nem tudták megenni az apró papucsállatkák, így az algák az evolúció segítségével életben tudtak maradni!

A kutatás eredményeképpen közelebb kerültünk ahhoz, hogy megértsük az evolúció működését!

 

 

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

forrás: https://index.hu/techtud/2019/02/25/alga_egysejtu_evolucio_megfigyeles_ragadozo_darwin/