12. heti Tudományos Töprengő

„Ajaj, a mai web már semmilyen értelemben nem az a web, amit létre akartunk hozni!”

 

A napokban ünnepelte 30. születésnapját a világháló.

 

 

 

 

 

  1. március 12-én egy szoftvermérnök beadott egy tervet munkáltatójának, melyben leírta, hogyan kommunikálhatnának egymással a távoli számítógépek.

Tim Berners-Lee a svájci CERN részecskefizikai kutatóintézet munkatársa egy olyan megoldást talált, ami segít az egymástól messze dolgozó fizikusok munkájának összehangolásában.

Felvázolta egy olyan technológia alapjait, ahol a távoli számítógépek egy egységes protokollt használó hálózaton keresztül érhetnék el egymást és a felhasználók is egy általánosan elfogadott módszerrel léphetnének interakcióba a másik gépeken lévő adatokkal.

Így megalkotta a HTML nyelv első változatát, a weboldalak megjelenítésére szolgáló HTTP protokollt, és a világ első böngészőjét WorldWideWeb.app néven.

Ebből az ötletből nőtt végül ki az egész ma ismert internet.

Az első weboldalra egyébként várni kellett még 5 évet, ez szintén Tim Berners-Lee nevéhez fűződött.

 

A feltaláló folyamatosan hangoztatja véleményét a mai internet aggasztó állapotáról, ugyanis meglehetősen pesszimista képet lát arról a hálózatról, amivé a web harminc év alatt fejlődött. Ezért cselekvésre szólította föl a kormányokat, hogy a világháló újra olyanná alakulhasson, ami a legjobban szolgálja az emberiséget.

 

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában


forrás: https://pcworld.hu/pcwlite/www-30-szuletesnap-260622.html

https://index.hu/techtud/2019/03/13/berners-lee_nem_ilyen_webet_akartunk/?fbclid=IwAR2OFYzetW1BmKKW6M-4DAjdWdXZGqEGIEJLWiba43wCGbeIywuf5wuxb4s

10. heti TUDOMÁNYOS TÖPRENGŐ

Unalomig ismételgetett tény, hogy ha nem fogjuk vissza a fosszilis energiaforrások használatát, akkor nagyon nagy slamasztikába kerülünk!!!

Szerencsére jó eséllyel még visszafordíthatjuk a folyamatot, ehhez viszont arra lenne szükség, hogy a világ országai visszaszorítsák a szén-dioxid-kibocsátásukat.


A napsugárzást visszaverő, a földfelszínt óvó, tengerek feletti felhőtakaró eltűnhet, ha a légköri szén-dioxid mennyisége háromszorosára nő – figyelmeztet egy új kutatás.

 

 

 

„Veszélyes éghajlatváltozási küszöbértékeket találtunk, amelyekről eddig nem tudtunk” – mondta Tapio Schneider, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) pasadenai bolygókutató központjának tudósa, a Nature Geoscience-ben közölt tanulmány vezető szerzője.

 

 

 

Az úgynevezett sztratokumulusz (réteges gomolyfelhőzet) a szubtrópusi óceánok mintegy 20 százaléka felett terül el. Ha ez a felhőtakaró eltűnik, a Föld drámaian, akár nyolc fokkal is felmelegedhet. Az ilyen mértékű melegedés megolvasztaná a sarki jeget és több tíz méterrel emelné a tengerszintet. A tudósok szerint fele ekkora melegedés is meghaladná az ember alkalmazkodási képességét.

Schneider és kollégái azt állapították meg, hogy a tengeri védő felhőréteg a szén-dioxid 1200 ppm-es koncentrációjánál kezdene felszakadozni. Az ember okozta globális felmelegedés kezdete óta csaknem 45 százalékkal – 285 ppm-ről 410 ppm-re – emelkedett a szén-dioxid koncentrációja. A gáz kibocsátásának jelenlegi ütemében az 1200 ppm-es szintet 2104-ben érnénk el.

 

Figyeljünk a környezetünkre, óvjuk a FÖLDET!

 

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

 

 

forrás: https://index.hu/techtud/2019/02/26/nasa_eltunhetnek_a_tengerek_folul_felhok/?fbclid=IwAR0E6H3LXJbFOwGpd_u1MwZF8bk51twG8ejhnFtX0FeYx_a3elVDbJdXIpc&token=9981123d74fc93c8a6d9cc7b4ee0f22d

http://www.origo.hu/tudomany/20190301-klimavaltozas-megfigyeltek-valamit-amibe-az-egesz-foldi-elet-belerokkanhat.html

9. heti tudományos töprengő

Új és konkrét bizonyítékok az evolúció működéséről.

Eddig nem sokat tudtak a tudósok arról, hogy miként válik egy magát reprodukáló egysejtű élőlény összetett, többsejtű élőlénnyé. Voltak elképzelések, hogy mik indíthatják be az evolúciós folyamatot, de bizonyíték kevés, ezért igazán érdekes a kutatók  mostani eredménye.

A kísérletben egysejtű algákat vizsgáltak, ahol az algákra rászabadítottak egy ragadozót, az algákkal is táplálkozó egysejtű papucsállatkát. Az algák nem simán osztódással szaporodtak, hanem többsejtű élőlényt hoztak létre. A többsejtű algák 750 generáció és nagyjából ötven hét alatt fejlődtek ki.

A többsejtűvé és ezáltal lényegesebben nagyobbá váló algákat már nem tudták megenni az apró papucsállatkák, így az algák az evolúció segítségével életben tudtak maradni!

A kutatás eredményeképpen közelebb kerültünk ahhoz, hogy megértsük az evolúció működését!

 

 

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

forrás: https://index.hu/techtud/2019/02/25/alga_egysejtu_evolucio_megfigyeles_ragadozo_darwin/

7. heti Tudományos Töprengő – Űrutazás a házasság hetében

Bizonyára sokan tudják, hogy 1961 óta több mint 400 űrhajós járt már a világűrben amerikai, orosz és kínai űrhajókon, valamint mindenki által ismeretes, hogy az első űrhajós a szovjet Jurij Gagarin volt, aki 1961-ben a Vosztok–1 űrhajó fedélzetén repült.

Ezen a héten folyamatosan a házassággal foglalkozunk, hiszen most ünnepeljük a házasság hetét.

Most kapcsoljuk a két dolgot össze!


A világ első űrben köttetett házasságára 2003-ban került sor.

Önmagában is elég különleges ez az esemény, de van egy további érdekessége: csak a férjjé lett vőlegény tartózkodott az űrben, kedvese Houstonban mondta ki a boldogító igent.

A vőlegény a 41 éves Jurij Ivanovics Malencsenko űrhajós, a menyasszonya pedig a 26 éves Jekatyerina Dmitrijeva volt.

Jurij megkérte Jekatyerina kezét, de az esküvőre már nem maradt idő az újabb küldetése előtt, ezért döntöttek úgy, hogy a távkapcsolatot távesküvővel koronázzák meg.

A texasi törvények lehetővé tették a proxyházasságot, vagyis hogy az egyik fél indokolt távollétében egy harmadik személy képviselje őt a ceremónia alatt. Erre egy orosz barátját kérte meg Jurij, aki az esküvő idején a Nemzetközi Űrállomáson, épp 400 kilométerrel Új-Zéland fölött tartózkodott, Jekatyerina a NASA houstoni Johnson Űrközpontjában csatlakozott hozzá.

 

Jurij Malencsenko mára visszavonult. Összesen hat alkalommal járt az űrben, amivel több társával holtversenyben második az űrhajós örökranglistán. Az űrben töltött időt tekintve pedig abszolút második a maga 827 napjával.

 

 

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

 

forrás: https://index.hu/tudomany/til/2018/11/04/az_elso_ember_aki_az_urben_kotott_hazassagot/

6. heti Tudományos Töprengő

Hogyan látnak az állatok?

Ezzel a kérdéssel foglalkozunk a mai TUDOMÁNYOS TÖPRENGŐBEN.

„Lehet, hogy azt gondoljuk, hogy csak az lehet a valóság, amit mi magunk látunk, ám ez csupán az emberi valóság.”  (Dan-Eric Nilsson)

Megmutatjuk, hogyan észlelik a környezetet a legkülönbözőbb fajok.

 

Kutya

 

A kutyák színlátása nem olyan jó, kicsit úgy látják a világot, mintha meg lenne kopva. Viszont éjszaka jobban látnak és rendkívüli módon képesek figyelni a mozgásokra. A kutyák a barna a sárga és a kék színeket látják, illetve nagyon széles a periférikus látásuk.

 

Hal

 

Egy hétköznapi, akváriumban élő hal az ultraibolya fényeket látja és az egész világ fel van nagyítva számára. Talán ezért riadnak meg olyan könnyen, ha közeledünk feléjük.

 

Madár

A madaraknak éles a látásuk. Az éjszaka aktív madarak pedig a sötétben is kiválóan látnak, napközben pedig a színeknek olyan árnyalatait is képesek érzékelni, amit az emberek nem, mint például az ultraibolya sugarakat, és mindig egy bizonyos pontra fókuszálnak.

 

Kígyó

A kígyók látása- főleg este- az általunk jól ismert hőtérképhez hasonlítható, így könnyen vadásznak akár az éjszaka kellős közepén is. A kígyók legtöbbször nem látnak jól, de képesek észlelni a hősugárzást, ami éjszaka tízszer jobban működik, mint akármelyik technikai eszköz. Napközben viszont csak a mozgásra reagálnak és ha áldozatuk mozdulatlan, akkor nem nyúlnak hozzá.

 

Egér

Az egerek és a patkányok két különböző elkülönített képet látnak egyszerre. A világot a kék árnyalataiban és kissé lelassulva látják.

 

Tehén

A tehenek nem zöldnek, hanem inkább pirosnak és narancssárgának látják a legelőket, ráadásul még kicsit felnagyítva is látják a körülöttük lévő dolgokat.

 

A lovak szemei a fej két oldalán találhatóak, ami segít nekik abban, hogy észleljék a veszélyt. A hátránya viszont az, hogy azt pont nem látják, ami az orruk előtt van.

 

Méh

A méhek háromszor gyorsabban látják a világot, mint mi. Ráadásul az ultraibolya sugarakat is látják, amire az emberek képtelenek.

 

Légy

A legyek úgy látnak, mintha ezer szem látásából kapnának egy képet. Észlelik az ultraibolya sugarakat, viszont lassabbnak látják a világot, mint az emberek.

 

Cápa

A vízi világ ragadozói nem látnak színeket, tehát fekete-fehérben látnak, viszont sokkal élesebb a látásuk, mint nekünk.

 

Kaméleon

A kaméleonok érdekes teremtmények. Nem csak azért, mert képesek változtatni a színüket, hanem azért is, mert a szemeiket képesek egymástól függetlenül forgatni, 360 fokban.

 

Pillangó

A pillangók látása nem túl éles, viszont az ultraibolya fényeket is képesek látni.

 

 

Az alábbi két videó is sokat segít, hogy megértsük, hogyan is látják az állatok a világunkat!

https://www.youtube.com/watch?v=HqmBa8FPMx8

https://www.youtube.com/watch?v=-ss-nmT7oAA&t=170s

 

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

forrás:

http://www.erdekesvilag.hu/az-allatok-kulonbozo-latasmodjai-az-ember-latasaval-osszehasonlitva-video/

http://www.haon.hu/fotok-elkepeszto-hogyan-latjak-a-vilagot-az-allatok/3208775