Tudományos Töprengő

Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezető igazgatójának gondolatébresztő cikke a digitális versenyképességről a Világgazdaság online felületén jelent meg a napokban. https://www.vg.hu/velemeny/publicisztika/a-nelkulozhetetlen-3i-2-977514/

Íme a cikk teljes terjedelmében:

Fontos cikk jelent meg a Világgazdaság június 21-i számában Csath Magdolna professzor asszony tollából. A Digitális versenyképességünk című írás az IMD svájci versenyképesség-kutató tanulmányát elemzi. Csak néhány adat emlékeztetőül: a hatvanhárom ország digitális versenyképességét érintő felmérés szerint a digitális területen visszaestünk, és csak negyvenhatodikak vagyunk.

Photo of Green Data Matrix

A digitális versenyképességet három mutatócsoport vizsgálata alapján mérték: tudásszint, technológiai szint és felkészültség a jövőre. Minden mutatóban rontottunk vagy stagnálunk,

a technológiai szintünk még elfogadható, míg az ország jövőre való felkészültsége és tudásszintje drámaian rossz. Hiába jó a mutatónk például a digitalizáció szabályozási környezete tekintetében, ha Magyarország a társadalom digitális és technológiai felkészültsége, a felnőttképzés, az e-ügyintézés elterjedtsége és a kiberbiztonság tekintetében is az utolsók között kullog. Ez az ország általános versenyképességét veszélyeztetheti.

Egyetértek Csath Magdolnával: „hiába fordítunk ugyanis egyre többet a technológiára, ha nincs, aki azt hozzáértően és motiváltan működtetni fogja”.

Számos alkalommal érintettem már ezt a problémakört. Általában úgy hivatkozom rá, mint a 3I-re. Azaz: hiába van meg az I(nfrastruktúra), ha az I(gény) és az I(smeret) hiányos. Akármilyen kampány indul a digitalizáció serkentésére: amíg a megfelelő igény és kellő mennyiségű ismeret nem áll rendelkezésre, lehetetlen még a legjobb szándékú program megvalósítása is.

Tehát hiába van infrastruktúra, szoftverek és eszközök: az igény és a megfelelő ismeretek hiányában nem fogják tudni megfelelően betölteni azt a feladatot, amely nélkül egyébként két-három év múlva már nem lehet létezni.

Hogy miért mondok két-három évet?

Mertaz infokommunikációs technológiák fejlődése a korábbi, lineáris fejlődésből exponenciális gyorsulásba váltott – ez kiugró mértékben megnöveli a szakma és a döntéshozók felelősségét.

A tudásszint növelésén nem szabad spórolni, mert Magyarország csak így juthat versenyelőnyhöz. Ez számos tényezőt foglal magában: a digitális kompetencia kiemelten fontos kérdés, ideális esetben gyakorlatilag minden magyar állampolgár számára. Külön is ki kell emelni az IT-biztonság tudatosságának a civil társadalmon belüli jelentős növelését. És akkor még nem beszéltünk a pillanatokon belül valósággá váló mesterséges intelligenciával, robotikával való napi együttélés gyakorlati tudnivalóinak elkerülhetetlenségéről – ennek minél többek számára magától értetődővé kell válnia. Külön is hangsúlyozni kell a pedagógusok felkészítését a már a 21. században született „digitális bennszülöttek” korszerű és élményt nyújtó oktatására. (Az IT-biztonság közérthetően nevű modul és a nem informatika szakos pedagógusokat felkészítő, IKT pedagógusoknak című anyagunk idén rangos nemzetközi díjat kapott).

A digitális szakadék csökkentése érdekében maximálisan támogatjuk a kormányzat digitális jóléthez kapcsolódó projektjeit.

Top View of Man Holding Android Smartphone Near Macbook and Newspaper

Az igény felkeltésében – társaságunk közhasznú tevékenységének keretében – a digitális esélyegyenlőség (DE!) szellemében idén már tizenkettedszer rendezzük meg az ingyenes, élő videoközvetítésen is nyomon követhető konferenciánkat, amelyen az információs társadalom legfontosabb kérdéseire hívjuk fel a figyelmet – a kedvet csináló előnyökre és hangsúlyosan a kockázatokra és mellékhatásokra is.

Tudjuk, hogy számos jó kezdeményezés működik ezekben a témákban. Meggyőződésünk, hogy csak ezek szinergiája vezethet áttöréshez Magyarország versenyképessége érdekében. Nagyon fontos az eredmények hivatalos elismertségének jelentős fokozása a magyar társadalom digitális jólléte érdekében.

Az idén ötvenéves NJSZT minden együttműködésre nyitott.

 

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Tudományos Töprengő

Talán a gépek és a mesterséges intelligencia fogja megmenteni az egészségügyet? Legalábbis ez a kérdés vetődhet fel akkor, ha alábbi hírt elolvassuk.

A számítógépek és a mesterséges intelligencia segítségével a betegségek diagnosztizálása egyre gyorsabb és pontosabb, ami csökkentheti a kezelések vagy akár a műtétek számát is, hiszen így sok “elmérgesedő” betegséget már jóval idő előtt el lehet csípni.

Kép: wikimedia 

Nézzünk meg egy ilyen példát, hogy hogyan is működik ez a gyakorlatban.

https://piacesprofit.hu/infokom/pontosabb-a-mesterseges-intelligencia-mint-az-orvos/

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Tudományos Töprengő

A globális felmelegedés minden országot érint. Sajnos ez alól nem lehet kivonnia magát egyik országnak sem. Az viszont nem mindegy, hogy melyik ország, milyen szinten készül fel a változásokra.

clouds, desert, heat

Egy érdekes és elgondolkodtató cikk arról, hogy a világ országait milyen arányban érintik ezek a változások: http://hvg.hu/tudomany/20180605_globalis_felmelegedes_klimavaltozas_eghajlat_valtozas_veszelyeztetett_orszagok_lista_magyarorszag

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Tudományos Töprengő

A kertművelés jövője (?)

Néhány videó a sok közül, ami bemutatja a mezőgazdasági munkák robotizációját kicsiben és nagyban. Valóban elgondolkodtató!

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában

Tudományos Töprengő

Ha valami, akkor a robotizáció hatása életünkre mindenképpen töprengésre ad okot. Hogy miért? Mert teljesen átalakítja a munka világát. És bizony sok esetben újra fel kell tenni magunknak a kérdést: “Mi leszek, ha nagy leszek?”

Képtalálat a következőre: „robot”

“Sok felmérés készül manapság arról, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás elterjedése hogyan változtathatja meg a munkaerőpiacot, egyszerűbben fogalmazva: kinek a munkáját váltják majd ki legkönnyebben a robotok. (A legtöbb ilyen felmérés egyébként elég pesszimista, ez a 2013-as (pdf) például nagy ijedelmet váltott ki akkoriban.)

A legutóbbit az OECD készítette, és számos olyan eredményre jutott, amelyben ugyan sok meglepetés nincs, de nem lehet elégszer hangsúlyozni: az iskolázott, magas hozzáadott értéket termelni képes, esetleg szociális kapcsolatokat is használó, magas jövedelmű munkavállalók érezhetik leginkább biztonságban magukat, nekik kell a legkevésbé tartaniuk attól, hogy jönnek a robotok, és elvesztik az állásukat. Ennek a képzeletbeli piramisnak a csúcsán egyébként pont egy olyan szakma áll, amelyet Magyarországon a legkevésbé sem fizetnek meg: a tanár.”

Bővebben: https://g7.24.hu/piac/20180410/ha-magyar-fiatal-vagy-es-nem-mesz-egyetemre-szinte-biztosan-robotizalhato-lesz-az-allasod/

Jó olvasást kívánok!

Tömörkény István Művelődési Ház – a kultúra szolgálatában